Elindult a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) hozamfizetési időszakának legintenzívebb része, így most érdemes igazán átgondolni, hogy mit kezdjünk a kamatokkal, illetve a papírokban maradó pénzünkkel. Érdemes újragondolni befektetési stratégiánkat, különösen az inflációkövető papírok esetében. Az emelkedő kamatkörnyezet ugyanis átrendezte a lehetőségeket, és érdemes mérlegelni, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló opciókból.

Az elmúlt két évben a PMÁP kiemelkedő teljesítményt nyújtott, de ez a korszak véget ért. A jelenlegi kilátások szerint a legjobb papírból könnyen a legkevésbé vonzóvá válhat. Az inflációkövetés több mint egy évvel később realizálódik a hozamokban, így a gyorsabban reagáló kötvények jelenleg előnyösebb alternatívát kínálhatnak.

Fix kamat

A legnagyobb, 1,5 százalékos prémiumot kínáló PMÁP esetében a 2028/I, 2029/I és 2030/I sorozatok kamata 5,2 százalék lesz jövő februárig. Ezután, az 5 százalékos inflációs várakozás mellett, a kamat 6,5 százalékra emelkedik. Ezzel szemben a hároméves Fix Állampapír állandó 6,5 százalékot fizet, negyedéves kamatkifizetéssel, ami lehetővé teszi az újrabefektetést.

A PMÁP-ok július 26-ig 16 különböző időpontban fizetnek kamatot, 20 sorozatból három sorozat jár le idén, az egyik februárban, a másik márciusban, a harmadik pedig májusban.
  • Január: 253 milliárd forintos hozamfizetés
  • Február: 50 milliárd forintos lejárat és 427 milliárd forintos hozamfizetés
  • Március: 262 milliárd forintos lejárat és 280 milliárd forintos hozamfizetés
  • Április: 100 milliárd forintos hozamfizetés
  • Május: 164 milliárd forintos lejárat és 99 milliárd forintos hozamfizetés
  • Június: 46 milliárd forintos hozamfizetés
  • Július: 72 milliárd forintos hozamfizetés

A fix kamatot fizető papírt csak akkor érheti utol a prémium, ha jövőre 7 százalék körüli értékre emelkedik az infláció. Ezt is figyelembe kell tehát venni a döntéskor. A fogyasztóiár-emelkedés a piaci várakozások szerint lassú csökkenésbe megy át, azonban nem lehet teljesen kizárni, hogy mégis megugrik a mutató. A jegybank 2025-ben 2,7-3,6 százalék közöttre prognosztizálja az inflációt. Az MBH Bank a januári vártnál magasabb áremelkedés hatására a 2025-re vonatkozó várakozásukat 4,6 százalékra emelték.

A magyar gazdaságot tehát erős inflációs nyomás jellemzi, ugyanakkor a prémium papírok körülbelül másdél év késéssel követik az inflációt hozamukban, és közben vannak olyan kötvények, amelyek sokkal gyorsabban reagálnak.

Röviden összefoglalva, egy-két évre egész biztos nem éri meg a PMÁP-t választani, de még a harmadik év is kérdéses.

Ha rövidebb időre tervezünk

Ha nem közép- vagy hosszú távon gondolkodunk vagy lehet, hogy szükségünk van a kincstárban elhelyezett pénzünkre, érdemes a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) is számításba venni. Bár alacsonyabb kamatot fizet, mint a Fix, az eladása olcsóbb, sőt minden évben pár napig teljesen ingyenes az eladása.

Megvan az új favorit?

A Bónusz Állampapír (BMÁP) a jelenlegi kamatkörnyezet egyik legígéretesebb szereplője lehet. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője azonban kiemelte, ezzel csak a leggyorsabbak élhettek, még mielőtt magas kamatra váltana a jelenleg kapható, 2028/P jelű Bónusz Állampapír, a héten lezárják az értékesítését.

„Ami helyette jön, 25 bázisponttal alacsonyabb kamatot kínál. A hosszú Bónusznál is vágnak a kamaton” – tette hozzá. Ez a lépés komoly hatással lehet a befektetői döntésekre, hiszen a 2028/P papírhoz képest az új verzió már kevésbé lesz vonzó.

Kapcsolódó

Kockázatos stratégia

A befektetők számára most a legnagyobb kérdés az, hogy elfogadják-e a jelenlegi 6-7 százalék körüli hozamokat, vagy kockázatosabb befektetéseket keresnek. A tőzsdék és az arany is történelmi csúcson vannak, miközben a geopolitikai kockázatok sem elhanyagolhatók. A közép-európai részvénypiacok azonban még mindig alulértékeltek, így ezek is vonzó alternatívát jelenthetnek.

„Meglepően rizikós stratégia, és nagyon közelhangolják a megtakarítók tehetetlenségi hajlandóságát az új állampapír-ajánlatokkal az Államadósság Kezelő Központban (ÁKK), ami a tízmillió forint alatti állampapír befektető rétegben ésszerű döntés, azonban az 50 millió feletti sávban már ingoványosabb stratégia”

– mondta az Economx kérdésére Karagich István.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője
Kép: Blochamps Capital

Kiemelte: akik elviszik a pénzüket befektetési alapokba vagy ingatlanba, azok egyhamar nem hozzák vissza az államháztartás finanszírozására. Ez kockázatos, hiszen komoly kihívás elé kerülhet az államháztartás széleskörű, minden vagyonsávot bevonó lakossági finanszírozása.

A 10 millió forint alatti pénzeszközzel rendelkező befektetők valószínűleg alacsony hozamajánlat mellett is megújítják a PMÁP-kat, de ezek az állománynak mindössze 18,65 százalékát teszik ki, értékben körülbelül kétezer milliárd forint, míg a prémium szegmensben körülbelül 1 300 milliárd. Ők azok, akik maradhatnak, a többiek azonban egész biztos, hogy megmozdulnak.

Kivárás vagy cselekvés?

A jelenlegi helyzet azért is tűnik abszurdnak, hiszen nemhogy a korábban láthatóan vonzó mértékű plusz 2 százalékos hozamot nem kínál az ÁKK, de még csökkenti is a kamatot. „Azt gondolom, ha a február-márciusi ezer milliárdos hozamkifizetés és lejárat minimum 50 százaléka felett diszponáló nagyobb megtakarítók felé nem rukkol elő az állam valamivel, elindulhatnak az eszközosztály-váltások” – hangsúlyozta Karagich.

Elmondta: a következő hetekben el kell dőljön, hogy a hazai szolgáltatók képesek lesznek-e érdemi ajánlattal előrukkolni, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) finom piaci pressziója a szolgáltatókra eddig hatásosnak látszik, 3-4 vagyonkezelési szereplőtől eltekintve eddig a bankok rendkívül visszafogottan kampányolnak konkurenciaként az államkincstári megtakarítói pénzekért.

Pedig a rendszerváltás óta nem volt ekkora esélye az ügyfeleknek, hogy újragondolják a megtakarításaikra melyik szolgáltató milyen árazással és milyen értékajánlat mellett kínál együttműködést. Hasonlóan a vagyonkezelési szolgáltatóknak sem volt ekkora esélyük megszólítani és kimozdulásra késztetni ilyen sok, friss likviditással rendelkező ügyfelet, hogy az ő szolgáltatásaikat is próbálják ki a sok éve megszokott bankjuk mellett.

A mostani időszak tehát egyértelműen kulcsfontosságú a befektetők számára. Akár a PMÁP, akár a Fix vagy Bónusz Állampapír, a kivárás vagy más piaci konstrukciók mellett döntünk, a lényeg, hogy tudatosan tegyük. A legnehezebb döntés nyilvánvalóan az, hogy ha nem tartjuk elegendőnek a 7 százalékos hozamot, akkor az állampapírról milyen kockázatosabb befektetésre váltsunk.

Benne van a pakliban, hogy javítanak az állampapírok konstrukcióin, azonban erre alapozni nem lehet. Ha mégis kivárnánk, az nem a PMÁP-ba való beragadást jelenti, hanem például néhány hónapos diszkontkincstárjegyek (dkj) vagy fix kamatozású, könnyű kilépési lehetőséget biztosító kötvények vásárlását.