Csak a legnagyobb forgalmú kereskedőknél nem növekedtek az elektronikus fizetések elfogadásának költségei. Ez teljes ellentétben áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljaival, hiszen a nem készpénzes fizetések elterjesztéséhez nemcsak a fogyasztói oldalt, hanem a kereskedőket is meg kell győzni.

A jegybank 2023-as összesített statisztikája szerint az év során 3,1 százalékra nőtt a legkisebb forgalmi kategóriába (0-1 millió forint) tartozó kereskedők által fizetett elfogadói költségek forgalomhoz viszonyított aránya, amely 0,4 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest.

Azonban nemcsak a legkisebb forgalmi kategóriába tartozók, hanem szinte minden kereskedő elfogadói költségei nőttek: az 1-2,5 millió forint közötti forgalmú kereskedők költségei is a mutató célértéke fölé nőttek, 1,8 százalékra. Ezzel már több mint 50 ezer kereskedő fizet a célérteket meghaladó mértékű díjakat az elfogadási szolgáltatásokért. Ezek a költségek továbbra is jelentősen magasabbak a nagyobb forgalmú kereskedők által viselt költségeknél. A 250 millió forint feletti negyedéves kártyás forgalmú kereskedők által fizetett díj változatlanul 0,5 százalék volt.

A magas költségekhez jelentősen hozzájárulhat, hogy a kiskereskedelmi tranzakcióknál eddig nem volt a kártyahasználatnak érdemi elektronikus alternatívája. Ebben változást hozhat az ősztől induló azonnali fizetési rendszerre épülő qvik megoldás, amelynek működéséről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Olcsóbb lehet az új megoldás

Azzal, hogy még az idén elérhetővé válik a qvik-kel való fizetés, a kereskedők is érdekeltté válnak az új fizetési szolgáltatások elfogadásának kiépítésében. Ezek a fizetési szolgáltatások ingyenesen használhatóak lesznek a vásárlók számára, a kereskedők pedig a jelenlegi elektronikus fizetési szolgáltatásoknál olcsóbban tudják elfogadni ezeket.

A kisebb kereskedőknél a POS-terminál elhagyása vagy olcsóbb eszközre cserélése segíthet a költségcsökkentésben, így pedig kevesebb olyan táblával találkozhatunk majd a kisebb üzletekben, hogy

  • nem fogadnak el készpénzt,
  • vagy például 500 forintos tranzakció alatt nem fogadnak el bankkártyát.

A pénzforgalmi szolgáltatók fizetési kártya elfogadáshoz kapcsolódó bevételeinek megoszlását jogcím és kereskedői kategóriák szerint vizsgálva az látható, hogy minél nagyobb a kereskedők kártyaforgalma, a POS-terminálhoz kapcsolódó díjak aránya az összdíjakon belül annál alacsonyabb.

Ezzel párhuzamosan a kártyaforgalom növekedésével nő a bankközi jutalék aránya, az ezen túli további, jellemzően kereskedői jutalék jellegű bevételek aránya pedig először növekszik, majd valamivel csökken.

A költségnövekedés oka is aggasztó

Szintén hátrányos az elektronikus pénzforgalom terjedése szempontjából, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók elektronikus fizetések elfogadási szolgáltatásaiból származó bevételeinek egyre nagyobb része származik tranzakciószámmal vagy tranzakciók értékével arányos díjakból.

2023-ban ezek a teljes elfogadási bevétel már 97,8 százalékát tették ki, míg a fix egyszeri vagy havi költséget jelentő POS-terminálhoz kapcsolódó díjak aránya minimálisra csökkent. Ez a díjstruktúra hátráltatja az elektronikus fizetések használatát, hiszen így magasabb elektronikus forgalom mellett sem csökkennek az elfogadók költségei.

A költségek egyre kisebb hányadát teszik ki a kártyatársaságok által meghatározott bankközi jutalékok, azaz a kereskedők költségeinek növekvő részét, 2023-ban már több mint kétharmadát az elfogadást nyújtó szolgáltatók által megszabott díjak adják ki.