Egyre gyakoribbá válnak a magyarok körében a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek. Mindez a fogyasztásban is megmutatkozik, különösen a koronavírus-járvány korlátozásainak feloldása és az ezzel járó társadalmi változások hatására. A nemzetköziesdés a fogyasztás fizikai és online formájában egyaránt tetten érhető.

Nem véletlen, hogy az országhatárokhoz közel élő magyarok inkább külföldön vásárolnak be, az inflációs sokk ugyanis az országok közötti relatív árak eltolódásához vezetett, ezért a szomszédos országok egy részében reálértéken sokkal többet ér a magyar fizetés. Nehéz igazságot tenni a bevásárlóturizmussal kapcsolatban, hiszen nemzetközi, sőt még régiós összesítés sem áll rendelkezésre.

A magyar bankkártya-tulajdonosok kártyahasználati szokásai alapján ugyanakkor jól látszanak az itthon és külföldön elköltött pénzek közötti összefüggések.

  • Az ezekkel végrehajtott külföldi tranzakciók (online és fizikai vásárlás egyben) aránya 2019-ről 2023-ra 13,9 százalékról 14,2 százalékra nőtt.
  • 2019-ben, a Covid-19 előtti utolsó évben a bankkártyás vásárlások összértéke 7,8 ezer milliárd forint volt, amelynek 13,9 százaléka történt külföldön – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A pandémia során a külföldi-belföldi tranzakciók megoszlása jelentősen átalakult az utazási korlátozások miatt. 2023-ra azonban a turizmus újraindulásával már nagyrészt helyreálltak a koronavírus előtti fogyasztási és fizetési szokások, és ezzel a külföldi vásárlások aránya is visszatért a 2019-es szintre: a teljes 17,3 ezer milliárd forintos kártyás forgalom 14,2 százaléka történt külföldön.

A külföldi tranzakciók összértéke ebben az időszakban 132 százalékkal emelkedett, míg a belföldieké 125 százalékkal. Előbbinek összetétele szinte teljesen átalakult, ami jelzi, hogy milyen jelentős változásokon mentek keresztül a magyarok fizetési és/vagy vásárlási szokásai.

A 2023-as adatok szerint a külföldön végrehajtott fizikai vásárlások aránya a 2019-es 5,7 százalékról 4,8 százalékra csökkent. Bár a vásárlások számában csökkenés tapasztalható, az összértéknél jelentős növekedés ment végbe: 334-ről 579 milliárd forint lett a tranzakciók összértéke. Itt nem az inflációs hatás jelentős, sokkal inkább a koronavírus-járvány utáni erőteljes helyreállásra utal a statisztika.

Ezzel szemben a hazai fizikai vásárlások forgalma még gyorsabb bővülést mutatott, 5,5 ezer milliárd forintról 11,6 ezer milliárdra nőtt ugyanebben az időszakban.

Kapcsolódó

Többet költünk más országokban

Az online vásárlások területén a külföldi tranzakciók aránya szintén csökkent 2019-ről 2023-ra: 40,5-ről 36,4 százalékra. Ugyanakkor ez a 4 százalékpontos darabszám-csökkenés a forgalomban nem mutatkozott meg, jelentős volt a növekedés az internetes költéseknél: 1,8 ezer milliárd forintról 5,2 ezer milliárd forintra nőtt az összesítés, ráadásul ebből 1,9 ezer milliárd forintot tettek ki a külföldi vásárlások.

Bár a külföldi vásárlások aránya csökkent, a költések összértéke jelentősen nőtt. Az online vásárlások térnyerése jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban, hiszen a külföldi tranzakciók többsége ebben a szegmensben realizálódott. Az MNB szerint ez a változás a vásárlási szokások átalakulásának, valamint a globális piacokhoz való könnyebb hozzáférésnek tulajdonítható.

Visszatérünk a Covid előtti időkre?

A külföldi és belföldi kártyás vásárlások arányának változásán túlmenően a külföldi tranzakciók összetétele is jelentősen átalakult az elmúlt években, különösen a 2020-as pandémia hatására. A járvány idején a nemzetközi utazások korlátozása miatt drasztikusan visszaesett a külföldi helyszínen történő vásárlások száma, míg az online vásárlások, különösen az online termékrendelések és digitális szolgáltatások (például streaming-platformok, szoftverek) iránti kereslet növekedett.

2019-ben a külföldi vásárlások 69 százaléka online tranzakció volt, míg ez az arány a pandémia idején, 2020-ban 85 százalékra emelkedett, ami jól mutatja a nemzetközi vásárlások digitalizációját. Ahogy a turizmus újraéledt 2022-től, a külföldi helyszínen történő vásárlások aránya növekedni kezdett, és 2023-ra az online vásárlások aránya visszacsökkent 77 százalékra, de továbbra is domináns maradt.

Jól látszik, hogy bár a külföldi utazások száma nőtt, az online piacterek, webáruházak és előfizetéses szolgáltatások továbbra is jelentős szerepet játszanak a külföldi kártyás vásárlásokban.

Tarol a bevásárlóturizmus?

Érdekes tendencia, hogy 2023-ban a magyar ügyfelek külföldi élelmiszerboltban végrehajtott vásárlásainak értéke gyorsabban nőtt a szomszédos országokban, mint a távolabbi turisztikai régiókban. 2022-ben a szomszédos európai uniós országok élelmiszerboltjaiban végrehajtott vásárlások a hazai kártyás bolti forgalom 0,23 százalékát tették ki, míg ez az arány 2023-ban 0,37 százalékra emelkedett.

Az összesített vásárlási érték ezekben az országokban 24,1 milliárd forintról 45,5 milliárd forintra nőtt, tehát közel megduplázódott.

A távolabbi országokban végzett élelmiszer-vásárlások is növekedést mutattak: a 2022-es 46,4 milliárd forintról 61,1 milliárd forintra emelkedett 2023-ban, ami 32 százalékos növekedést jelent. Ennek aránya a hazai ügyfelek összes bolti kártyás forgalmában 0,44 százalékról 0,5 százalékra nőtt.

Ez a trend arra utal, hogy a külföldi utazások során a magyar ügyfelek egyre nagyobb mértékben használják kártyáikat élelmiszervásárlásra, különösen a szomszédos országokban, ahol az árak kedvezőbbek lehetnek. Itt egyébként fontos megjegyezni, hogy a határmenti kereskedelem miatt is növekedhet a forgalom.