A beágyazott (embedded) gazdaság arról szól, hogy a pénzügyi termék is egy termék. Arról szól, hogy ne kelljen bemenni a boltba vagy – digitálisan szempontból – még át sem kelljen irányítani a vásárlót egy másik honlapra – mondta Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke és az MKIK Alapkezelő vezérigazgatója a Számlázz.hu eseményén.
A fiatalok részéről egyértelmű elvárásként fogalmazódik meg, hogy a napi bankolási teendőket az alkalmazás használata nélkül tudják elvégezni. Így ezeket a generációkat a bankok már nehezen tudják megszólítani egy egyszerű applikációval.
Azt várják el az emberek, hogy ez egy sima, magától értetődő folyamat legyen, és a nap bármely időszakában elvégezhessék banki teendőiket
– erről már Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és a fintech-szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója beszélt.
Emellett az országokon átívelő fizetési lehetőség is fontos, valamint utolsóként említve, de semmiképp nem elhanyagolhatóan a biztonság.
Nem élvezet, edukálni kell
„Nem azért bankolunk, mert akkora élmény, hanem mert muszáj megcsinálni” – hangsúlyozta Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezető igazgatója. Példaként említette, hogy az autóink jó részében is felváltotta a manuális váltót az automata megoldás.
A technológia elterjedését nagyban befolyásolja az, hogy az ügyfél egész egyszerűen nem bízik abban a megoldásban, hogy csak egy linkre kell kattintania a fizetéshez. Egyszerre kapják a fogyasztók a kettős impulzusokat a témában, hiszen arra ösztönöznek, hogy ne kattintsunk semmilyen linkre, hiszen akár csalás áldozatai is lehetünk.
Itt az edukációnak lehet kiemelt szerepe, hiszen egy egyszerű ellenőrzéssel könnyen rájöhetünk, hogy csalókkal állunk szemben vagy minden rendben van.
- Ne kattintson ismeretlen linkekre. A hivatkozást érdemes ellenőrizni, mielőtt megnyitunk valamit, hiszen a látható szöveg nem biztos, hogy megegyezik a hiperhivatkozással (a weboldallal, amelyre irányít minket a böngésző).
- A banki adataink megadása előtt (akár netbanki belépés, akár kártyás fizetés) mindig ellenőrizzük a link szövegét. A név mellett fontos, hogy a hivatkozás https://-el kezdődjön, ne http://-vel. A link melletti lakatra is érdemes figyelni, arra rákattintva ellenőrizhetjük az oldal biztonságosságát. A netbankot úgy keressük fel, hogy mi magunk írjuk be a bank webcímét a böngészőbe, így egész biztosan nem kerülhetünk át egy lemásolt weboldalra.
A kártyás vásárlások esetében 40 százalékos arányban használunk mentett kártyát, a Számlázz.hu-nál ez az arány 60 százalékos. Ez jól mutatja, hogy az ügyfelek szívesebben mentik el fizetési kártyájuk adatait, ha jól ismerik és megbíznak a szolgáltató-platformban.
Ráér később fizetni?
Az új technológiák között érdemes kitérni a buy-now-pay-later (BNPL, azaz vedd meg most és fizesd később) megoldásra, amely egyre népszerűbb, különösen a fiatalabb generációk körében. Ez a technológia lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását. Az ellenérték kifizetését el tudjuk halasztani, esetleg részletekre is bonthatjuk a teljes összeget.
A Precedence Research adatai szerint a globális BNPL-piac várhatóan 13,7 százalékkal nő éves szinten, és 2025-re eléri az 560,1 milliárd dollárt.
A BNPL-szolgáltatók – elsősorban a neobankok – alacsony működési költségeik és kiemelkedő felhasználói élményük révén képesek betörni a hagyományos banki piacokra. A vásárlási élmény javítása mellett ugyanis sokkal rugalmasabb megoldásokat kínálnak ezek a platformok a hagyományos pénzintézetekkel szemben.
„A BNPL-t az ügyfelek jó része hitelként azonosítja. A felhasználók nagyon szkeptikusak” – emlékeztett Ács Zoltán, kiemelve, hogy itthon rendkívül negatív konnotáció kötődik a hitelfelvételhez, ami miatt nem szívesen választják ezt a fizetési megoldást sem.
Az elterjedése az iskolai végzettséggel arányos a B2C (üzlet és fogyasztók közötti) szegmensben, ezzel szemben a vállalatok között (B2B) jellemzően gyorsabb az elterjedése.
Berényi Benjámin, a PastPay ügyvezető igazgatója és társalapítója feltette azt a kérdést is, hogy egyáltalán fontos-e, hogy ez hitel vagy nem. „A cél elérése fontos, a hitel vagy a BNPL csak egy eszköz, amit használunk a termék megszerzéséhez” – tette hozzá.
Mekkora összeg?
A Számlázz.hu-nál az a tapasztalat, hogy a faktorált számlák átlagos értéke nagyjából háromszorosa annak az átlagos értéknek, amit az egy összegben kifizetett számláknál szerepel.
„Intő jel ugyanakkor pénzügyi tudatossági szempontból, hogy a hétvégi nagybevásárlásokat is BNPL-lel akarják kiegyenlíteni a fogyasztók”
– hívta fel a figyelmet Szombati Anikó, kiemelve az edukáció fontosságát.
Ács Zoltán elmondta: Törökországban például a hitelkártya penetrációja alacsony, ezért vannak már olyan vállalatok, akik arra specializálódtak, hogy az alacsony összegű vásárlásoknál biztosítsák a késleltetett fizetési megoldást.
Érdemes vigyázni
Veszélyes is lehet a BNPL-szolgáltatás, hiszen az áruhitelekhez hasonlóan elhiteti a fogyasztóval, hogy többet tud költeni, mint amennyit eredetileg tervezett vagy amennyi rendelkezésre álló pénze van. A pénzügyi tudatosság terén pont emiatt lesz szükség átgondolt változásokra, hiszen teljesen más pénzügyi infrastruktúrában kell megtalálni a fogódzkodókat a fiatalabb generációknak.
A buy-now-pay-later fizetési megoldásra az áruhitelekkel szemben jellemző, hogy viszonylag rövid futamidővel kifutnak. Ez az újítás azon alapul, hogy a vásárlók hajlandóak többet költeni, ha a fizetései feltételek rugalmasabbak és kényelmesebbek. A felvétel oka lehet az, hogy épp nem tudja megvásárolni az adott terméket saját pénzből a fogyasztó, de az is előfordulhat, hogy valaki tudatossági szempontok alapján dönt emellett, annak ellenére, hogy egyébként lenne elegendő pénze a termék megvásárlására.
Különösen nagy szerepe van ennek egy olyan időszakban, amikor a készpénzhasználati szokások visszaszorulóban vannak. Bár Magyarországon még mindig viszonylag sokan választják a kápét a bankkártya helyett, a fiatalabb generációk inkább az elektronikus fizetési módokat preferálják.
Eközben az Orbán-kormány alkotmányos joggá tette a készpénzt, illetve nem engedik, hogy a meglévő ATM-eket megszüntessék, sőt mind a 3 155 településre tetetnének legalább egyet, ahol jelenleg nincs. Első körben a kétezer főnél nagyobb települések kaphatnak ATM-et a helyi önkormányzatok kérésére, ha ehhez biztosítanak helyszínt. Mindez kicsit visszásnak tűnik és a digitalizációs tendenciákkal és például a jegybank ajánlásával is szembe megy.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Itt a fordulat a háborúban? Ötéves tűzszünetről érkezett konkrét ajánlat

Borzalmas baleset az M1-esnél: mentőhelikopter kellett a helyszínre

Szelfizett a kormányfő a pápa temetéséről, népharag zúdult rá

Régóta várt idő köszönt be az előttünk álló héten, de nem árt közelben tartani az esernyőt

Panellakások: Nem is gondolnánk, micsoda rejtett értékekkel bírnak

Nagy Mártonék nem állnak meg: előírnák más termékeknél és boltoknál is az árrésstopot

Ugyanaz az uniós rém fenyegeti a magyar bankokat és a kkv-kat

Ezekre a hibrid autókra esküsznek a magyarok

Befektetne a Toyota: 42 milliárd dolláros kivásárlást fontolgat
