Nagyon erősen indult az idei év az áruvásárlási hitelek szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a legfeljebb ötéves kamatfixálású konstrukcióknál összesen 6,6 milliárd forintnyi új szerződés született február végéig, 22,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Jelentősen, közel 14 százalékkal emelkedett az első két hónapban kötött új szerződések száma is, és már meghaladta a 25,5 ezret.

Egyre drágább dolgokat veszünk részletre

Ami különösen figyelemre méltó, hogy az áruhiteleknél folyamatosan, és tempósan emelkedett az elmúlt években az egy szerződésre jutó átlagos összeg. Miközben – az Economx számításai szerint – 2018 első két hónapjában még 132 ezer forint sem jutott egy ügyletre, addig a múlt év elején már 241,3 ezer, idén januárban és februárban pedig már 258,8 ezer forintnál járt a piac.

Az átlagos hitelösszeg emelkedéséhez természetesen az utóbbi években felerősödő infláció is hozzájárulhatott. Ám annak is lehet szerepe, hogy a jövedelmek emelkedésével bátrabbak lettek maguk az ügyfelek is, illetve a korábban domináns szórakoztató elektronikai cikkek, és háztartási gépek mellett a számítástechnikai eszközök, és az okostelefonok is egyre nagyobb súlyt képviselnek a piacon, felfelé tolva ezzel az átlagot.

A hitelpiac zuhanása sem ártott a keresletnek

Az áruhitelek viszont nem csak az idei év elején voltak népszerűek, hanem viszonylag stabil kereslet mutatkozott irántuk a lakossági hitelpiac ingadozásai közepette is. Így volt ez 2023-ban is, amikor a megkötött új szerződések összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami 6,9 százalékos bővülés az előző évihez képest.

A nem egészen hét százalékos növekedés persze önmagában nem túl markáns, ám ha figyelembe vesszük, hogy a teljes lakossági hitelpiac – leginkább a lakáshiteleknek tulajdoníthatóan – csaknem a harmadával zsugorodott 2023-ban, mindjárt másképp fest ez a teljesítmény. 

Az is mindenképpen figyelemre méltó, hogy az áruhitel-piacot a koronavírus-járvány időszaka, és a tavalyi, látványos hitelkereslet-csökkenés sem tudta megrázni, hiszen 2018 óta folyamatosan emelkedik a megkötött új szerződések volumene

– mondta az Economx megkeresésére Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ez szerinte leginkább azzal lehet magyarázható, hogy az áruvásárlási hitelek viszonylag gyorsan és egyszerűen hozzáférhetők (akár alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak is), miközben a nagy hazai online kereskedők oldalain már közvetlenül is érhetők el ajánlatok.

Csak a negatív adóslista kizáró ok

Az áruhitel felvételének feltételei nem változtak sokat az elmúlt években, az egyik legegyszerűbben igényelhető termékről van szó. Az elvárt minimális jövedelem mellett – ami akár a minimálbér összege is lehet – rendszerint csak annyi az elvárás, hogy 

Kapcsolódó

  • az adós 18 év feletti legyen;
  • rendelkezzen állandó magyarországi lakcímmel, saját mobiltelefonszámmal;
  • és legalább 3 hónapos (próbaidőn túli) munkaviszonnyal. 

Az igényelt hitelösszeg nagyságától függően szükség lehet munkáltatói jövedelemigazolásra is, de az esetek nagy részében pár havi bankszámlakivonat is elég lehet. Az egyetlen, a hitel felvételét kizáró ok, ha az igénylő szerepel a negatív KHR-listán, de ez minden lakossági hitelterméknél így van.

Az áruhitelek árazása nagyon változatosan alakul: a nulla százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) mellett kínált konstrukciók mellett bőven 20 százalék feletti kamatok is előfordulhatnak az ajánlatokban, függően a megvásárolt terméktől és értékétől, a kereskedő partnerbankjától, vagy éppen a futamidőtől is.

Az MNB adataiból ugyanakkor jól látszik, hogy az áruvásárlási hitelek átlagos kamata jelentősen csökkent az elmúlt egy évben: a változó kamatozású, vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású kölcsönöknél 15,56-ról 13,27 százalékra csökkent a jegybank által kalkulált, átlagos, éves kamatláb, az 1-5 éves kamatfixálású hiteleknél pedig 17,14-ról 10,42 százalékra zuhant. 

Áruhitelt egyébként jelenleg négy pénzügyi szolgáltató tart a kínálatában, az ajánlatokat az MNB termék-összehasonlító oldalán lehet összevetni. (Ezt a lehetőséget viszont vélhetően viszonylag kevesen használják ki, hiszen a boltokban és a webshopokban többnyire a partnerbankok kész ajánlatai várják az áruhitel felvételén gondolkodó ügyfeleket.)

Kezd eltűnni a szezonális hatás

Korábban az évnek jellemzően két olyan időszaka volt, amikor az áruhitelek iránt megugrott a kereslet: az egyik az iskolakezdés előtti időszak (vagyis a nyár utolsó hetei), illetve a karácsonyi ünnepkört megelőző, november-decemberi időszak, hiszen a tartós fogyasztási cikkek ajándékként is igen kedveltek.

Ez a szezonális hatás mára kicsit visszaszorult, bár a karácsonyt megelőző időszak változatlanul erősnek számít a piacon: a jegybanki statisztikák szerint a 2022-ben felvett hiteleknek a 22,2 százalékát, a 2023-ban folyósítottaknak pedig a 23 százalékát értékesítették az év utolsó két hónapjában.

Tekintettel arra, hogy rendszerint nem túl hosszú futamidejű hitelekről van szó, az áruvásárlási kölcsönök állomány szerinti részesedése bőven egy százalék alatti a teljes lakossági portfólióban. Az MNB adatai szerint az áruvásárlási hitelek állománya február végén 32,4 milliárd forintot ért el, amely nagyjából egy százalékkal – háromszáz millió forinttal – volt több az egy évvel korábbinál.

A webshopok tovább húzhatják a növekedés

Gergely Péter szerint az áruvásárlási hitelek szempontjából is kedvezőek a kilátások: a lakossági fogyasztás várható erősödésével, a reálbérek emelkedésével stabil maradhat a kereslet e termék iránt, és – a személyi kölcsönök mellett – 2024-ben is az egyik sikertermék lehet a fogyasztási hitelek piacán. 

A nagy online kiskereskedelmi platformokkal való banki együttműködések emellett az idén is pörgetik majd az áruvásárlási hitelek piacát, így a szerződések összegénél, és a számuknál is további emelkedés várható

– vetítette előre a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már ugyanannyi hitel kell a fogyasztásra, mint lakásra

Kiugró mértékben nőtt a lakosság által felvett hitelek összege februárban, közel 30 milliárd forintos volt az állománynövekedés. Népszerűek a lakáskölcsönök, de sajnos ugyanannyi hitelt veszünk fel fogyasztásra is. Eközben a lakáshitelek átlagos költsége egy év alatt 3,1 százalékkal esett vissza, ami egy tízmilliós kölcsönnél 310 ezer forintnyi megtakarítást jelent.