„Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot” – mondta évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője még tavaly kezdeményezte a készpénzhasználat alkotmányos védelmét az országházban, a miniszterelnök már ekkor biztosította a szélsőjobboldali pártot támogatásáról, végül azonban mégsem került be a három közül egyik módosítási csomagba sem. Most pótolhatják.

A miniszterelnök szerint a készpénz szabadságkérdés, ezért használata nem szokás, hanem jog.

„Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzelfogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni. A bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az építési és közlekedési miniszter kedden egyeztetett a javaslatról. Mint írta, bár számos kérdésben nem értettek egyet, jónéhány vitás pont maradt fent közöttünk, de a legfontosabban megegyeztek.

„Magyarországon a készpénzhasználat joga személyes szabadságjog kell legyen, ami garantálja az emberek védelmét a nagy pénzügyi hálózatokkal és bankokkal szemben” – áll Lázár János Facebook-bejegyzésében.

Kapcsolódó

Sok a készpénz, de használata visszaszorulóban van

A forgalomban lévő készpénz mennyisége tavaly decemberben rekordot ért el, 9 ezer milliárd forint felé emelkedett, bár januárban 112,1 milliárd forintnyi volt a visszaesés, ez a szezonalitással magyarázható – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A tavalyi évben egyébként szinte folyamatosan emelkedett ez a mennyiség.

A készpénzhez jutás minimális feltétele mellett a jegybanknak stratégiai célja, hogy 2030-ra jelentősen emelkedjen az elektronikus tranzakciók aránya, és általános használatösztönzés esetén a tranzakciók 60 százaléka, további intézkedések esetén pedig kétharmaduk elektronikus legyen 5 év múlva.

Nem csak kényelmesebb, biztonságosabb is, ha digitalizált bankkártyával fizetünk a kereskedőknél. 2024 harmadik negyedévében több mint 138 millió alkalommal fizettünk okoseszközzel, ami több mint 11-szeres növekedést jelent kevesebb mint négy év alatt. A legnépszerűbb fizetési technológiák az Apple és a Google alkalmazásai.

Nem szabad bedőlni a látszatnak

Sokan azért ragaszkodnak a készpénzhez, mert nincs hozzáférési lehetőségük vagy egész egyszerűen nem akarják használni az elektronikus fizetési megoldásokat. Emellett az is tényező, főleg az idősebb generációknál, hogy „látom, hogy mennyit költöttem”.

Biztonságosnak is tartják sokan, pedig a digitális megoldások vagy akár a hagyományos fizikai bankkártya használata is sokkal biztonságosabb, mint az, hogy folyamatosan nagy összegű készpénzt tartunk magunknál.

Nem véletlenül tértek át a bűnözők is a „hagyományos” elkövetési módokról az online térre. Magyarországon több mint 13 ezer áldozat és 30 milliárd forintnyi kár a bűnözési ág 2023-as év mérlege, 2024-ben tovább nőhetett a szám az eddigi részeredmények alapján. Különösen kitettnek számít az online kereskedelem, miután az online piacterek felhasználóinak:

  • 43 százaléka tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet;
  • 20 százalékuk pedig pénzt vagy adatot is veszített emiatt.

Jobb lenne a kevesebb kápé

A készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis körülbelül 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt.

A magyarok fele már a bankkártyát preferálja, közel 40 százalékuk azonban inkább készpénzzel fizet. Érdekes egyébként, hogy a spanyolok, az olaszok, a japánok és a németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, náluk 80 százalék felett van a felhasználók aránya a felnőtt lakosságban – derül ki a World Cash Reportból, amely arra is rámutatott, hogy továbbra is a készpénz a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen.

Több mint egy évtizede nem változott

Érdekes lépés a készpénz alkotmányba foglalása a kormány részéről, hiszen tavaly nyáron 50 százalékkal megemelték a tranzakciós illetéket, ami a készpénzfelvételre is kiterjed. Persze, a terhet alapvetően a bankoknak kell megfizetniük, de idéntől automatikusan ráterhelhetik az ügyfelekre az extra díjakat.

Most 11 éve vezették be a két alkalommal, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt, amellyel bármelyik hazai ATM-ből vehetünk fel készpénzt. A jogszabály bevezetésének célja az volt, hogy mindenki ingyen felvehesse a bankból legalább a fizetését.

A nettó átlagkereset 2014-ben még 156 ezer forint volt, most azonban közel a háromszorosa, 430 100 forint. Eljárt tehát az idő az Orbán-kormány „pénzügyi rezsicsökkentésnek” nevezett kezdeményezése felett. 

Egy átlagember már nem tudja felvenni a havi fizetését, sőt még a minimálbért keresők sem, ugyanis még az ő nettó fizetésük is havi 193 382 forint január óta. Úgy tűnik, a jogalkotóban ez idáig fel sem merült a gondolat, hogy emelni kellene ezt az összeget.

Az Economx kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), tervezik-e az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését a jövőben, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Amennyiben reagálnak, írásunkat frissítjük.

Tavaly ősszel egyébként több ellenzéki javaslat is indítványozta a 150 ezres limit emelését, azonban parlamenti szavazásig nem jutott az ügy. Eközben az adóknál bevezették az automatikus inflációkövetést, ennél a limitnél azonban nem.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az ügyfelek átlagos havi készpénzfelvétele jelenleg is kevesebb 150 ezer forintnál.