A jövő hónapban már emelt fizetés érkezik a minimálbérért és garantált bérminimumért dolgozók számlájára: a minimálbér 9 százalékos emelése után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó: 193 400 forint), míg a szakmunkás-minimálbér 7 százalékkal emelkedése bruttó 348 800 forintra történő növekedést hozott (nettó: 232 ezer forint) 2025. januártól. Bár a bérnövekmény közel sem mondható bőkezűnek – ugyanis mindössze 16 és 15,2 ezer forintos volt az emelés, a hitelfelvételnél ez is némileg magasabb törlesztőt enged meg a lakossági ügyfeleknek.

A hitelfelvételnél ugyanis nagyban befolyásolja a bírálati döntést a nettó jövedelem összege, ezen múlhat, hogy valaki egyáltalán kap-e kölcsönt, és ha igen, mekkora összegre számíthat. Már az elején fontos megemlíteni a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM), amely a következőket mondja ki:

  • 500 ezer forint feletti nettó havi jövedelemmel rendelkező adósok főszabály szerint 60 százalékos eladósodottságot is engednek a bankok,
  • aki nem keres ennyit, az jövedelmének 50 százalékig vehet fel hitelt.

Az 50 százalék még így is nagyon magas, hiszen ki engedheti meg magának, hogy bérének felét minden hónapban elutalja a banknak? Ez a minimálbérnél nem is opció, hiszen a banki hitelbírálatkor a rendszeres fizetés a legfontosabb tényező.

Kiszámoltuk, mennyi hitelt tudunk felvenni a jelenleg hatályos szabályok alapján.

Fontos, hogy a JTM-számítás alapját nem a példánkban bemutatott teljes nettó jövedelem jelenti, a bankok ugyanis megélhetési költségekkel is számolnak a vizsgálat során. Ennek összege nem egységes, ezért is lehet, hogy pénzintézetenként eltérő összegű pénzkölcsönt nyújtanak ugyanannak a személynek.

Ha valaki minimálbérért dolgozik és adóstárs nélkül szeretne hitelt felvenni, az még 2025-ben sem vállalhat be havi 100 ezer forintos törlesztőt, a garantált bérminimumot keresők kicsit több mint 100 ezer forintos havi törlesztőt vállalhatnak be.

A minimálbért keresők 20 éves futamidőre maximum 12-13 millió forintnyi lakáskölcsönt vehetnek fel, ennek törlesztője marad csak ugyanis a JTM-limit alatt. Mindez pedig, lássuk be, nem elegendő még vidéki lakások megvásárlásához sem, nemhogy egy budapesti ingatlanéhoz.

A 359 100 forintos nettó mediánkereset azt jelenti, hogy a magyarok fele ennél többet, fele pedig kevesebbet visz haza a családi kasszába. Aki ennyit keres, az már közel 180 ezres törlesztőre is leszerződhet, az átlagbérnél pedig a 208 ezer forintot is be lehet vállalni, a bér emelkedésével arányosan pedig nő a felvehető összeg is.

Különösen 600 ezer forintos havi nettó jövedelem felett, akkor ugyanis már a 360 ezres törlesztőre is leszerződhetünk, 1 millió forintos havi nettó bérnél pedig akár egy 600 ezer forintosra is. Fontos, hogy ne csak a szabályokat figyeljük, hanem azt is alaposan gondoljuk át hitelfelvétel előtt, hogy milyen kiadásaink, esetleg egyéb tartozásaink, hiteleink vannak a felvenni kívánt konstrukción kívül.

Mire elég a minimálbér?

Nem csak központi jövedelmi minimumok vannak, a bankok minden esetben meghatároznak egy minimum jövedelmi szintet, ami alatt nem hiteleznek. Ez egy adósnál rendszerint 150 ezer forint, míg adóstárssal közösen felvéve összesen 200-220 ezer forintos havi nettó jövedelmet várnak el. Fontos, hogy ez a minimum nincs meghatározva központilag, így más-más ajánlatokkal találkozhatunk a különböző hitelintézeteknél.

A bankok általában a minimálbér alatt határozzák meg a hitelezéshez elvárt minimális nettó jövedelmet, így lehetőséget biztosítva számukra is a hitelfelvételhez. Kérdés azonban, hogy mekkora törlesztőt tud bevállalni a havi kevesebb, mint nettó 200 ezer forintos fizetéséből.

Sajnos sokakat érint jelenleg Magyarországon a kérdés, ugyanis 214 ezren kapnak minimálbért, 325 ezren garantált bérminimumot, míg a két legkisebb bér között csaknem 200 ezren vannak – tehát összességében közel 740 ezer munkavállaló keres legfeljebb 232 ezer forintot.

Személyi kölcsönök vs. lakáshitelek

193 400 forint nettó jövedelemből 96 700 forint lehet a legmagasabb törlesztő. Most a biztonság kedvéért számoljunk az 50 százalék helyett 40-nel, ez esetben havi szinten 77 ezer forintra csökken az összeg. A személyi hiteleknél érdemes kiemelt figyelmet fordítani a kamatokra is, hiszen nagyon magasak lehetnek, a most elérhető konstrukciók között is van olyan, ahol majdnem a dupláját kell visszafizetni, erről itt írtunk részletesen.

Fedezet nélküli személyi kölcsön felvételénél a minimálbér akár 4 millió forint hitelre is elegendő lehet, de csak akkor, ha 72 havi futamidőt vállalunk. Az ajánlatok többségénél a hitelösszeg a futamidővel arányosan nő.

Mi a helyzet akkor, ha valaki ingatlant szeretne vásárolni és minimálbért keres? 20 éves futamidő mellett maximum 12-13 millió forintos, míg 30 éves futamidővel sem vehetünk fel 14-15 milliónál többet. Ennél a hiteltípusnál is igaz, hogy a futamidő kitolásával növelhető a hitelösszeg. Fontos megjegyezni azonban, hogy a futamidő hosszabbítása a visszafizetendő teljes összeg növekedésével is jár, ugyanis több kamatot kell fizetnünk a pénz használatáért.

A babaváró és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hitelei ennél kedvezőbb feltételeket biztosítanak, és 10 millió forint feletti összegeket is fel lehet venni a támogatott konstrukciókból akár minimálbérrel is.

Álom marad a saját lakás

Erőteljes évkezdet van kibontakozóban a lakáspiacon, derül ki az Ingatlan.com januári elemzéséből. 2024 utolsó és az idei év első napjaiban éves összevetésben 8 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma, ami a két évvel ezelőtti szintet 28 százalékkal haladja meg.

Az első néhány hétben kialakuló keresletből viszonylag pontosan meg lehet becsülni, hogy milyen időszak áll előttünk a lakáspiacon. Most arra lehet következtetni, hogy azok keresnek lakóingatlant, akik saját célra vásárolnának.