Hazánkban a kártyaterminálok több mint 95 százaléka támogatja az érintésmentes fizetést, így szinte bárhol fizethetünk okoseszközeinkkel. Ezt támogatja az is, hogy minden kereskedőnél kötelező az elektronikus fizetés biztosítása, ez persze nem jelenti azt, hogy mindenhol tudunk kártyával fizetni, ugyanis például átutalással vagy most már qvik-kel is rendezhetjük a vásárlás végösszegét.

Számos olyan helyzet lehet a mindennapok során, amikor nem szívesen visszük magunkkal a pénztárcánkat. Sportolás közben például nem praktikus magunkkal vinni a pénztárcát vagy hagyományos kártyát, egy okosóra segítségével könnyedén és gyorsan fizethetünk például egy frissítő italért. Utazáskor nemcsak kényelmes, hanem biztonságosabb is, ha nincs nálunk nagy mennyiségű készpénz és fizetési kártya. Egy gyors bevásárláskor, koncerten, fesztiválon vagy más rendezvényen szintén előnyös, ha nem kell pénztárcát magunknál tartani, ráadásul így több időt tölthetünk az adott tevékenységgel.

A Covid után jött a nagy ugrás

A mobiltárcába regisztrált fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciók száma 2021 óta folyamatosan növekszik. A koronavírus-járvány előtti utolsó negyedévben kevesebb mint 12 millió tranzakciónál használtak telefont a banki ügyfelek, ez 2022 elejére – két év alatt – megnégyszereződött. 2024 harmadik negyedévében több mint 138 millió alkalommal fizettünk így, ami több mint 11-szeres növekedést jelent kevesebb mint négy év alatt.

Míg 2020-ban összesen kicsit több mint 58 millió ilyen tranzakció ment végbe, addig

  • 2021-ben 123,5 millió,
  • 2022-ben 261,3 millió,
  • 2023-ban 381,6 millió.

A 2024-es év egész biztos, hogy felülmúlja majd az eddigi rekorder 2023-at, hiszen az első három negyedévben már közel 368,2 millió mobiltárcás fizetést regisztrált a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Idén pedig további bővülés várható, mert egyre többen kezdik használni ezeket a biztonságos és kényelmes fizetési megoldásokat.

Értékben is egyértelmű ugrás látható, azonban nem folyamatos, mint a volumen esetében. 2020 elején a 11,8 milliós tranzakciós számhoz 61,8 milliárd forintos érték kapcsolódott. Ehhez képest 2024-ben július és szeptember között közel 997 milliárd forintnyi kötelezettséget teljesítettek mobiltárcákkal a magyarok, mindez több mint 16-szoros növekedést jelent 2020-ról 2024-re.

Az elköltött összegek növekedésében persze kiemelt szerepe van az Európa-rekorder magyar inflációnak is, hiszen a lakosság kénytelen volt többet költeni – már amennyire a pénztárcájuk engedte –, miközben a bevásárlókosarak nem voltak olyan tele, mint korábban.

Digitális más

A mobiltárcákba történő regisztrációval a fizikai plasztik bankkártya helyett a telefonunk segítségével fizethetünk, méghozzá ugyanazokon az elfogadóhelyeken itthon és világszerte, mint ahol az érintéses bankkártyával. A technológia hasonló, NFC-kommunikáció zajlik a fizető fél és a kereskedő terminálja között – ez korábban csak a fizikai kártya lehetett, ma már azonban ilyen kommunikációra alkalmas mobilokkal is könnyen rendezhetjük a számláinkat.

Az Apple és a Google techóriások szinte teljesen lefedik a hazai bankszektor mobilfizetési megoldásait. A jegybank legfrissebb statisztikája szerint 2023-ban jelentős bővülés történt ezen a területen:

  • az Apple Pay továbbra is 100 százalékon áll, minden banknál elérhető,
  • míg a Google Pay a 60 százalék alatti arányáról 90 százalékra tudott növekedni a magyar piacon.

Apple vs. Google

Apple Pay

  • Beépített biztonsági funkciók, például Face ID, Touch ID és a tokenizáció használata.
  • A fizetésekhez nem tárolja a bankkártya-adatokat az eszközön.
  • Teljes ökoszisztéma-integráció: tökéletesen működik az Apple termékekkel, egyszerre használhatjuk az iPhone, Apple Watch, iPad és Mac eszközeinken.
  • Az Apple Walletben más jegyek (például repülőjegy) és kártyák (például hűségkártyák) is tárolhatók.
  • Minden hazai banknál elérhető.
  • Csak Apple-eszközökkel kompatibilis.
  • Az Apple-eszközök drágábbak, így a rendszer használatához nagyobb egyszeri beruházás szükséges.

Google Pay

  • Android-eszközök széles skáláján működik, beleértve a közép- és alsó kategóriás telefonokat is.
  • Csak Android operációs rendszerű eszközökkel kompatibilis.
  • A fizetésekhez nem tárolja a bankkártya-adatokat az eszközön.
  • Használható különféle márkájú okosórákkal, amelyek Android Wear-rel futnak.
  • Könnyen integrálható a Google-fiókhoz, így szinkronizálható az alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal (például a Play Áruházzal).
  • Nem szükséges gomb megnyomása a fizetéshez.
  • Nem érhető el minden hazai banknál.

Itt nem érdemes szó nélkül elmenni az egyedi banki megoldások mellett sem, hiszen ezekre a későbbiekben számos fizetési folyamat kialakítása épülhet majd, akár a tavaly szeptemberben útjára indított qvik névre keresztelt fizetések is. A saját banki megoldások népszerűsége kicsit visszaesett, ugyanakkor még így is 80 százalék közeli az arány a bankok mérlegfőösszegéhez viszonyítva. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a pénzintézetek is inkább a külső megoldásokat preferálják, hiszen azok az ügyfelek, akik több banknál is rendelkeznek számlával, sokkal gördülékenyebben használhatják ezen ökoszisztémaként működő platformokat. 2023-tól egyébként a Garmin Pay és a Xiaomi Pay szolgáltatásai is elérhetők Magyarországon, itt is növekedés látszik, azonban a tranzakciós volumen lényegesen alacsonyabb a többi megoldáshoz képest.

A mobilos kényelmi szolgáltatások egyébként elsősorban a lakosság számára fontosak, míg az internetbanki felületek elsődleges célközönsége a vállalati szektor. Mindez nem hazai sajátosság, ezek a nemzetközi trendek is.

Extra biztonság

Az okoseszközökkel történő fizetés során egy plusz védelmi réteg is bekerül a tranzakciós folyamatba: egy biztonsági eljárás során a valódi kártyaadatokat egyedi, egyszer használatos kódokkal (azaz tokenekkel) helyettesítik, amelyeket a fizetési tranzakciók során használnak.

Ezek a kódok a fizetés során jönnek létre, és teljes egészében helyettesítik a kártya számát, lejárati dátumát, valamint a biztonsági kódot. Az eljárásnak köszönhetően a valódi kártyaadatok nem kerülnek átadásra vagy tárolásra az eladónál, ami jelentősen csökkenti az adatlopás és visszaélés kockázatát.

Kell még a hagyományos bankkártya? Nem feltétlenül

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált az internetes vásárlás, szinte a teljes lakosság körében növekedés volt tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraiból kiderül, hogy a magyarok körülbelül 74 százaléka vásárolt már webáruházban. Ez az arány tíz évvel ezelőtt még csak 30 százalék volt, de a legnagyobb növekedés 2017-től figyelhető meg az adatokban.

Természetesen a csalók is felfigyeltek erre, ezért ilyen gyakoriak az online térben elkövetett banki csalások, ráadásul a csalók folyamatosan újabb és újabb módszerekkel állnak elő. Védekezni sokféleképpen lehet és kell is – erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben –, erre az egyik mód, ha virtuális bankkártyát, vagy ismertebb nevén webkártyát használunk. Ez jelentősen csökkentheti a kockázatot. Lényege ugyanis, hogy kizárólag online fizetésre használható, ráadásul legtöbbször külön alszámla is kapcsolódik hozzá, amire csak akkora összeget kell elhelyeznünk, amennyit el szeretnénk költeni a neten, így ha meg is szerzik a banki adatokat, nem kell attól félni, hogy eltűnik az összes pénzünk, hiszen csak az álszámlához férnek hozzá a csalók. Attól pedig nem kell félni, hogy ez többe fog kerülni, a kártyás fizetés ugyanis továbbra is ingyenes, valamint a saját számlák közötti átvezetésért sem kérhetnek pénzt a bankok.

Itt fontos megemlíteni, hogy az egyszer használatos virtuális kártyákkal még biztonságosabbá tehetjük a fizetési folyamatokat, hiszen ezek száma minden vásárlás után megváltoztatható, így egy adatlopás során nem kerülhet veszélybe a számlán lévő pénzünk.