A korábbi években tapasztalt jelentős eszközleértékelődése után 2023 a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál és tőkepiaci szereplőknél. A háztartások pénzügyi vagyona nagyobbrészt az átértékelődés következtében növekedett.

Ez megjelent a hazai állampapírok jelentős vásárlóinak számító intézményi befektetőknél is, amelyek ugyanakkor változatlanul erős szabályozói kihívásokkal szembesülnek – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséről tartott sajtótájékoztatón.

Így kötjük a biztosításokat

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly 1 600 milliárd forint fölé nőtt, mindez egy év alatt 6,5 százalékos növekedést jelent, ami némi elmaradást jelent a korábbi évek adataitól. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – elsősorban az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható.

A növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy nominális GDP-emelkedést érjünk el, emellett a nemzetközi összehasonlításban használt penetráció (azaz a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így még inkább eltávolodtunk a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől.

A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a saját tőke arányos nyereség (ROE) pedig 5,4 százalékot tett ki. Jövőkép tekintetében a volatilitás csökkentését tűzte ki célul a jegybank. Jó hír, hogy a szektor befektetéseinek 79 százaléka hazai eszközökben, azon belül is elsősorban magyar állampapírokban található.

Éppen ezért ennek a szektornak jelentős szerepe van a gazdaság finanszírozásában

– hangsúlyozta Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője.

Védik a fogyasztókat

Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége tovább erősödött, új eszközökkel, például próbavásárlásokkal lép fel a fogyasztók védelmében. Ellenőrzik például a teljes költségmutató (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációt, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésének működését.

2024 márciusában lefutott a lakásbiztosítási kampány is, a piac körülbelül 20 százaléka megmozdult. Ez darabszámban kifejezve 600 ezer szerződést jelentett. Ismertették: a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást (mfo) választja az online szerződést kötő ügyfelek közel harmada.

A pénztárak jól mennek, de van ok az aggodalomra

A nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket is az egyéni befizetések működtetik. „Nagy szükség lenne arra, hogy az egész rendszert átalakítsuk” – mondta Nagy Koppány, aki szerint elsősorban a munkáltatók bevonása lenne létfontosságú.

Korosztályi megoszlásban látszik a legnagyobb probléma, a 25 év alattiaknak mindössze 3 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítási formával, de még a 40-es korosztályról is viszonylag alacsony számokat mutat a statisztika.

A pénztárak rekordhozamokat produkáltak az elmúlt időszakban, ugyanakkor ez nagyrészt a korrekciónak volt köszönhető. A hozamokról a jegybanki jelentésben közölték: nominálisan 7 százalékos, reálértéken pedig 2 százalékos plusz érhető el.

Nyugdíj vagy egészség?

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek legfőbb oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, és a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében is, amely közel 150 milliárd forint volt. Ugyanakkor a kifizetések is emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1 900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívra fordult, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Kapcsolódó

A közvetítők száma csökkent a lakossági hiteleknél, ahol a 2019-es szintre való visszaesést láthatunk a jegybank legfrissebb statisztikájában. Eközben bár a pénzpiaci és biztosításközvetítők létszáma is tovább csökkent, a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések számában kiugró növekedést láthatunk.

A vállalatok helyzete

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1 812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak.

A szektor nyeresége és jövedelmezősége három éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a szektor bő 85 százaléka még így is nyereségesen működik.

Tőkepiaci trendek

„Befektetési szempontból kiemelkedőnek mutatkozott 2023” – hangsúlyozta Bakos Péter, az MNB Tőkepiaci és Piacfelügyeleti Igazgatóságának főosztályvezetője.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal 1 151 175 milliárd forintra nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyam-növekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent.

A rangsor a következő:

  1. OTP
  2. Richter
  3. Mol.

„A részvénypiac magas koncentrációja némileg csökkent” – húzta alá Bakos Péter, kiemelve, hogy a tőkepiaci hangulat alapvetően pozitív.

A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt.

A nyilvános ingatlanalapok állománya is emelkedett 20,1 százalékkal, bár ezen belül apadt az ingatlan-arány, és nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.

Elhappolják a magyar kkv-k elől a piacot, fájdalmas a növekedés

Egyre több magyar vállalat terjeszkedik külföldön, köztük számos kis- és középvállalkozás is. Elsősorban a korlátozott hazai piac miatt kutatnak új lehetőségek után a határokon túl, mindez a profitjukat és a versenyképességüket is növelheti. Egy friss kutatás szerint a kkv-k ötöde már tervezi a külföldi beruházásokat, célpontjaik között szomszédos és nyugati országok is szerepelnek.

A részletekről ITT írtunk bővebben.