Az állami nyugdíj a tavaly decemberi medián alapján 204 ezer forint, de még az átlagnyugdíj is csak 231 ezer forint. Ebből az összegből az emelkedő árak mellett igen nehéz megélni, emiatt egy részük még a nyugellátás ideje alatt is kénytelen dolgozni. Az idősebbek foglalkoztatottsági rátáját tudta csak növelni az Orbán-kormány is, erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.

Azok vannak most könnyebb helyzetben, akik időben gondoltak arra, hogy szükségük lehet extra járadékra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) függőségi/eltartottsági rátája megmutatja, hogy egy aktív munkavállalóra hány nyugdíjas eltartott jut, vagy megfordítva az állítást: hány nyugdíjas függ egy munkavállalótól.

A ráta az elmúlt 26 évben évről évre nőtt: 2013-ban még 0,25 volt az értéke, míg a statisztikai hivatal becslése 0,5-tel számol 2045-re. Lényegében megduplázódik a 2013-as adat, aminek egyértelmű oka, hogy a magyar egy elöregedő társadalom.

Magyarországon jelenleg három kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik, ezek népszerűségi sorrendben a következők:

  • önkéntes nyugdíjpénztár (önyp);
  • nyugdíjbiztosítás;
  • nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

Ezen szerződések együttes száma már az 1,6 milliót is meghaladta a tavalyi évben, ők egész biztos nagyobb anyagi biztonságban tölthetik nyugdíjas éveiket.

1. Ne halogassuk a megtakarítás elkezdését!

Hosszú távú megtakarításaink hozamának többségét kamatos kamattal számítják a különböző pénztárak, biztosítók és pénzügyi vállalatok. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy mikor kezdjük el a takarékoskodást. A nyugdíj-előtakarékossági számla „futamideje” akár több évtized, 30-40, vagy akár 50 év is lehet – így az is még fontosabb, hogy mikor nyitjuk meg a számlát.

Ha valaki 25 évesen kezdi el a befizetéseket (havonta 20 ezer forint), akkor 65 éves koráig a teljes megtakarítása körülbelül 41 millió forint lesz 5,5 százalékos tényleges hozammal kalkulálva. Ugyanezen alapadtokkal egy 45 éves már csak 10 millió forintot tud összegyűjteni a nyugdíjas éveire. Sőt, még az is sokat veszíthet, aki 35 éves korában kezdi el a takarékoskodást, neki 22 millió forint fog összegyűlni kalkulációnk szerint.

2. Éljünk az adó-visszatérítés lehetőségével!

Mindhárom nyugdíjmegtakarítási forma után jogosultak leszünk személyi jövedelemadó (szja) visszatérítésre. Akár 280 ezer forintot is vissza lehet szerezni a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ha teljesítjük a visszatérítéshez szükséges feltételeket, így azt, hogy befizetünk egy meghatározott összeget és legalább annyi szja-t vontak tőlünk, amennyi adóvisszatérítést szeretnénk igénybe venni.

  • Egy év alatt 750 ezer forintot kell befizetni az önkéntes nyugdíjpénztárba, így ugyanis annak 20 százalékát, tehát 150 ezer forintot vissza tudunk igényelni a befizetett szja-ból.
  • Emellett, ha valakinek van nyugdíjbiztostása is, és legalább 650 ezer forintot befizet egy év alatt, akkor további 130 ezer forintos visszatérítés is érkezni fog a számlára a következő adóévben.
  • Ha valaki nyugdíjbiztosítás helyett inkább nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitna, akkor is van lehetőség adó-visszatérítésre, ugyanakkor a maximum itt 130 ezerről 100 ezer forintra csökken.

Önyp és nyugdíjbiztosítás kombinációval tehát évente összessen maximum 280 ezer, míg az önyp és nyesz párossal 250 ezer forintot tudunk visszakapni a befizetett szja-ból.

A nyugdíjpénztári befizetések után másfélszeres volt a szorzó, az egészségpénztári- és önsegélyező pénztáraknál 15 százalékkal nőtt az szja-visszatérítések összege 2022-ről 2023-ra, az adatokat részletesen is bemutattuk korábbi cikkünkben.

3. Ne hagyjuk elinflálódni a befektetésünket!

A megtakarítást kis összegekkel is el lehet kezdeni, önyp esetén akár 5 ezer forint is elegendő lehet, míg a nyugdíjbiztosításoknál havi 10 ezer. Arra azonban érdemes figyelni, hogy legalább az infláció emelkedésével arányosan növeljük a befizetéseinket az évek során.

Legtöbbször arra is van lehetőségünk, hogy kérjük az automatikus indexálást, azaz az infláció követését. Ilyenkor ugyanis a pénztár vagy biztosító automatikuson megemeli például 5 százalékos éves infláció mellett 5 százalékkal, azaz a 20 ezer forintos befizetésből 21 ezer forintos lesz a következő évtől. Ezzel biztosíthatjuk a legegyszerűbben megtakarításunk reálértékének megőrzését.

4. Diverzifikáljuk a portfóliónkat, és a költségekkel is számoljunk!

A kockázatokat figyelmbe véve kell döntenünk arról, milyen nyugdíjmegtakarítási forma mellett tesszük le a voksunkat. Például az állampapír az egyik legkevésbé kockázatos termék, a részvények pedig erősen ingadozó mivoltjuk miatt, illetve a tuladjonjogviszonyt megtestesítés által sokkal veszélyesebbek lehetnek, akár a névértéket is elbukhatjuk, míg előbbinél erre kicsi (szinte nulla) az esély.

Bár állampapírokat mindenképp érdemes tartalmazni a befektetési portfóliónknak, nem tehetünk fel mindent egy lapra. Érdemes elgondolkodni egyéb kötvény,- vagy részvényvásárláson is, hiszen ezek hozama sokkal magasabb is lehet, mint a jelenleg kapható állampapíroké. Különösen igaz ez a jelenlegi hozamkörnyezetben, ahol a hazai állampapírok már csak egyszámjegyű kamatokat biztosítanak, míg a gondosan kiválasztott részvények hozama kilőtt az elmúlt időszakban.

A hangsúly tehát egyértelműen a diverzifikáción van. Nem érdemes egyféle megtakarítási termékbe elhelyezni az összes félretett pénzünket, pláne, ha a nyugdíjas éveinkről van szó.

Megtakarításunk költségeivel is számolnunk kell, ennek összehasonlítására vezették be a teljes költségmutatót (tkm), amely megmutatja, hogy pontosan hány százalékos a hozamveszteség az adott konstrukció esetén. Minél alacsonyabb tehát ez a százalék, annál jobb a befektetőnek. A jegybank kalkulációs oldalán ön is könnyen megnézheti, milyen díjak tartoznak az egyes befektetési termékekhez.

5. Jelöljünk meg kedvezményezetteket!

Lehetőségünk van haláleseti kedvezményezetett is megjelölni. Ez már csak azért is hasznos, mert az általunk kijelölt személyek a hagyatéki eljáráson kívül juthatnak hozzá a pénzhez, ráadásul mindezt teljesen adó- és illetékmentesen.