A demográfiai változások és az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatósági kihívásai ellenére a magyarok túlnyomó többsége nem tud/akar félretenni eleget a nyugdíjas éveire. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi felmérése szerint a lakosság mindössze 20 százaléka takarékoskodik megfelelő mértékben az időskori évekre a kötelező járulékokon felül. Ez a tendencia komoly aggodalomra ad okot, hiszen az európai – és különösen a magyar – nyugdíjrendszer szörnyű helyzetben van.

2070-re az Európai Unió (EU) népességének több mint 30 százaléka várhatóan 65 évesnél idősebb lesz, ezért az időskorhoz kapcsolódó közszolgáltatásokra, például a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú gondozásra fordított kiadások terén jelentős növekedés várható. Az elöregedő társadalom problémája nem új keletű, ám a helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a megoldások keresését.

Magyarország ebben is hátul kullog

Nagyon rosszul állunk a nyugdíjtakarékosságban: a magyar háztartások tartják a legkevesebb pénzt nyugdíjpénztárban és -biztosításokban az unióban, ezen kívül mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik részvényekkel, és 3 százaléka tart megtakarítási céllal befektetési alapokat.

Kapcsolódó

Bár a magyarok elsődleges megtakarítási célja a nyugdíjas pénzügyi biztonság megteremtése, az egyéni nyugdíjbefizetések mindössze az alkalmazottak bruttó bérének 19 százalékát teszik ki, ami lényegesebben alacsonyabb az EU-s országok átlagos teljes, 22 százalékos járulékkulcsánál.

A legutóbbi magánnyugdíjpénztári jelentések sem adnak okot a bizakodásra, a Lightyear befektetési platform nem reprezentatív összesítése szerint például az első elérhető eredmények alapján visszaesés figyelhető meg az ügyfélszámban 2022-ről 2023-ra.

Magyarországon és Európában is az államra támaszkodnak az időskori jövedelmük tekintetében az emberek

– mondta Martin Sokk, a Lightyear befektetési platform vezérigazgatója és alapítója.

Kiemelte: a realitások pont az ellenkező irányba mutatnak, a jövőnk anyagi biztonságának megalapozását és a jólét megteremtését kizárólag önmagunktól várhatjuk. A vezérigazgató szerint a pénzünk növelésének, gyarapításának legegyszerűbb módja, ha befektetünk a tőzsdén, amely visszatekintve hosszú távú növekedési tendenciát mutat.

„Magyarországon sokan érdeklődnek a befektetések iránt, de a számok azt mutatják, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem vág bele aktívan ilyesmibe” – húzta alá, kiemelve, hogy ezen szeretnének változtatni.

Ennyi kell a gondtalan nyugdíjas élethez

Egy átlagos magyarnak évente körülbelül 6 millió forintra van szüksége a kényelmes élethez. A Lightyear új kalkulátora alapján az átlagos havi fizetésnek 15 százalékát befektetve és 5 millió forintos tőkével indulva akár 56 évesen is nyugdíjba lehet vonulni.

Ehhez azonban fontos kitétel, hogy a befektetések 80 százalékát részvényekben és ETF-ekben, 20 százalékát pedig fix kamatozású kötvényekben kell tartani. Ezt az arányt persze nem muszáj tartani, minden magánszemély az egyéni kockázattűrő képessége és hozaméhsége alapján dönthet a portfólió összetételéről.

2045-ben egyébként fele akkora lesz a nyugdíj, mint azoké, akik most mennek nyugdíjba. Ha ennél optimistábbak vagyunk, akkor is maximum a jelenlegi nyugdíj kétharmadára számíthat az 50 éves vagy annál fiatalabb korosztály. Ez számokban a következőt jelenti az optimista verzióval kalkulálva:

  • öregségi nyugdíj: az átlag 153 800 forintra, míg a medián 136 200 forintra csökkenhet; 
  • életkoron alapuló ellátás: az átlag 225 933 forintra, míg a medián 211 267 forintra csökkenhet.

A pénztárak jól mennek, de van ok az aggodalomra

A nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseket is az egyéni befizetések működtetik, ezért a jövőben fontos feladata a szektornak, hogy a munkáltatókat még inkább bevonják.

Korosztályi megoszlásban látszik azonban a legnagyobb probléma, a 25 év alattiaknak mindössze 3 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítási formával, de még a 40-es korosztályról is viszonylag alacsony számokat mutat a jegybanki statisztika.

A pénztárak rekordhozamokat produkáltak az elmúlt időszakban, ugyanakkor ez nagyrészt a korrekciónak volt köszönhető. A hozamokról a jegybanki jelentésben közölték: nominálisan 7 százalékos, reálértéken pedig 2 százalékos plusz érhető el.

Nyugdíj vagy egészség?

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek legfőbb oka szintén az, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, és a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében is, amely közel 150 milliárd forint volt. Ugyanakkor a kifizetések is emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1 900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívra fordult, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Mire elég az állami nyugdíj?

Május elsején húsz éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Hazánkban ekkor az átlagnyugdíj 61 ezer forint, 2023-ban pedig 208 ezer forint volt. Ez 241 százalékos emelkedést jelent, persze a nominális növekedés jó részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben. Ez éves szinten azonban csak 1,8 százalékos átlagos emelkedésnek felel meg.

  • Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása.
  • Ugyanakkor nagyban hozzájárult az emelkedéshez az is, hogy új nyugellátási formák jelentek meg, mint például a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kivezetése, majd visszavezetése.

Míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte a magyar állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt, és valószínűleg tovább fog csökkeni a mutató.

A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek itthon az uniós tagságunk óta, ez magasnak a tűnik első ránézésre, ugyanakkor a növekedés üteme nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.

Lassan Románia is megelőz bennünket

Euróban mérve 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk.

Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk.

Van mit tenni

A jelenlegi helyzet komoly aggodalomra ad okot a magyarok jövőbeli anyagi biztonsága szempontjából. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásai és a lakosság alacsony megtakarítási hajlandósága együttesen egy potenciális időzített bombát jelentenek.

A megoldás kulcsa a pénzügyi tudatosság növelése, a befektetési kultúra fejlesztése és az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása. Csak így biztosítható, hogy a jövő nyugdíjasai ne szembesüljenek súlyos anyagi nehézségekkel időskorukban. Ezek elsősorban egyéni erőfeszítést igényelnek, ugyanakkor itt fontos kiemelni, hogy a nemzetállamoknak is kiemelt szerepe van: megoldást kell találniuk az elöregedő korfára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!