Az első negyedév végén mindössze 1,89 millió forint környékén járt az egy tagra jutó vagyon az önkéntes nyugdíjpénztáraknál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.

A még bőven a kétmilliós küszöb alatti átlag annak tükrében meglehetősen alacsonynak tűnik, hogy a most 65 évnél húzódó nyugdíjkorhatárhoz 75 év körüli várható élettartam társul Magyarországon: ez azt jelenti, hogy egy átlagember nagyjából egy évtizedet tölt nyugdíjban.

Kapcsolódó

Nőnek a befizetések, gyarapszik a vagyon

A helyzet azért egyáltalán nem reménytelen, hiszen a március végéig számolt egy év alatt jelentősen emelkedett az egy tagra jutó átlagos vagyon összege a kasszáknál: 2023. első negyedévének végén ugyanis még picivel 1,5 millió forint felett járt az átlag az MNB adatai alapján, tehát éves összevetésben bő 25 százalékos emelkedés látható.

„Az egy főre jutó átlagos vagyon meglehetősen alacsonynak tekinthető a várhatóan nyugdíjban töltött évek számával összevetve, ám az feltétlenül biztató, hogy az elmúlt évben látványos ugrás történt ennél a mutatószámnál is”

– összegezte az Economxnak Gergely Péter az MNB adatait. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az egy tagra jutó vagyonra vonatkozó mutatószámot érdemes óvatosan kezelni:

  • egyrészt meglehetősen nagy a szórás (például a közvetlenül a nyugdíj előtt állóknál jóval magasabb az érték az átlagnál), 
  • másrészt azt sem árt figyelembe venni, hogy a pénztártagok rendelkezhetnek egyéb, hosszú távú megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) – is.

A szakértő szerint az is feltétlenül biztató az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások alakulása szempontjából, hogy

a tagdíj jellegű bevételek az első negyedévben megközelítették a 34,6 milliárd forintot a kasszáknál, ami dinamikus, csaknem 20 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi értékhez képest.

„Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió mérete pedig eddig még nem látott szintre, kétezer milliárd forint fölé emelkedett az első negyedév végére, ami erőteljes, 23,7 százalékos növekedés eredménye: utóbbihoz a friss befizetések és az elért hozamok egyaránt hozzájárultak” – fogalmazott portálunknak Gergely Péter.

Kevesebb a készpénz, több a befektetési jegy

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió gyors ütemű emelkedése mellett annak összetétele is átalakult kissé az elmúlt egy évben. Ami különösen figyelemre méltó, hogy a készpénz és a bankszámlán tartott pénz összege több mint 31 százalékkal, 44,8 milliárd forintra csökkent egy év alatt, így a portfólión belüli aránya 4-ről 2,2 százalékra esett vissza.

A részvények mennyisége viszont a másfélszeresére ugrott a kasszáknál – meghaladva így a 195 milliárd forintot –, így a vagyonon belüli súlyuk is tíz százalék közelébe emelkedett. A befektetési jegyek részesedése is folyamatosan növekszik a kasszák portfóliójában, a március végi, közel 677 milliárd forint értékű állomány már a harmadát adta az összes eszköznek.

A taglétszámnál eddig elmaradt az áttörés

Bár az elmúlt években többször is növekedésnek indult a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjkasszáknál, a tartósan emelkedő trend elmaradt. Március végén valamivel több, mint 1,07 millió tag szerepelt a nyilvántartásban, ami 1,2 százalékkal – nagyjából 13,5 ezer fővel – volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ami különösen figyelemre méltó, hogy az idei első negyedévben is csak 7365 új belépőt regisztráltak a pénztárak, ami egyáltalán nem nevezhető kiugró értéknek.

Az éves számok sem sokkal szívderítőbbek: az MNB nyilvántartásaiban a múlt évre vonatkozóan összesen 26,2 ezer új belépő szerepelt, ami bő 18 százalékkal kevesebb a 2022-ben regisztrált, hozzávetőleg 32 ezernél. Mindezek tükrében nem csoda, hogy

a piaci szereplők igyekeznek kedvezményekkel rávenni a potenciális ügyfeleket a csatlakozásra, ugyanis több szereplőnél is futnak vonzó feltételeket kínáló toborzó akciók:

Az OTP Nyugdíjpénztár például a most futó akciójában akár 108 ezer forintos jóváírást is kínál a tagoknak. A június közepéig futó akcióban – ha az új tag teljesíti a minimálisan előírt befizetést, e-iratküldést kér és online regisztrál – automatikusan 8 ezer forint jóváírásban részesül, ezen felül pedig kezdő befizetésének 20 százalékát – de legfeljebb százezer forintot – is jóváírják a számláján. Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztár és a Pannónia Önkéntes Nyugdíjpénztár szintén az első befizetés 20 százalékának a jóváírását ígéri – ugyancsak legfeljebb százezer forint összegben –, ha az új belépő teljesíti a meghatározott feltételeket.

Az ügyfélkör kor szerinti összetételét illetően sem állnak túl jól a pénztárak: az MNB legfrissebb – 2022. végi állapotokat tükröző – adatai szerint a pénztártagok közel kétharmada (66,2 százaléka) 45 éves vagy idősebb, miközben csak a 4 százalékuk 30 év alatti. A jegybanki adatokból az is látszik, hogy

a nyugdíj felé közeledve erősödik fel csak igazán az öngondoskodási kedv a pénztártagoknál.

A tagi követelések bő 80 százaléka – nem meglepő módon – a 45 év feletti korosztályhoz kötődik, miközben a 30 év alattiakhoz nem egészen egy százaléka.

Minél korábban érdemes belépni

Gergely Péter szerint a taglétszám lassú csökkenése – illetve inkább stagnálása – jelentős részben azzal magyarázható, hogy magas a nyugdíj felé közelítők aránya a kasszáknál, és az új belépők létszáma éppen csak a távozók pótlására elég.

„Nagyon fontos lenne, hogy az emberek ne csak 45-50 éves korukban kezdjenek el foglalkozni az idős kori megélhetés kérdésével, hiszen minél később kezdi el valaki az öngondoskodást, annál nehezebb lesz érdemi tartalékot felhalmoznia a nyugdíjas éveire”

 – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ez persze szerinte nem csak az önkéntes nyugdíjpénztárakra, hanem minden, hosszú távú megtakarításra igaz.