Az év végén a hazai privátbanki szolgáltatók 48 ezer ügyfélnek vezetnek számlát, ami ugyan 5 százalékos növekedést jelent a 2023. decemberi szintekhez képest, ám elmarad 2022-es évi adatoktól – derült ki a Blochamps felméréséből. 2025-re sem várnak ügyfélszám-bővülést, tehát a szektornak a fő kihívást a meglévő ügyfélbázis megtartása jelenti majd.

A privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon növekedése tovább gyorsult: míg 2022-höz képest a kezelt vagyon 16 százalékkal bővült, addig idén októberre a növekedés már 22,4 százalékos volt, a privátbanki piacon a tavalyi 8575 milliárd forint után már 10500 milliárd forintot kezeltek ügyfeleik megbízásából. 

Prognózisuk szerint a trend fennmarad, sőt, akár tovább is gyorsulhat: a privátbanki elemzőcég szerint 

az ügyfelek számlaállománya 2025. végére meghaladhatja a 13 ezer milliárd forintot.

Történetének talán legnagyobb kihívása előtt áll a hazai privátbanki szolgáltatói piac: a verseny 2025-ben nem az új ügyfelek megszerzéséért fog zajlani, hanem az meglévő kliensek meggyőzéséért, hogy az adott szolgáltatót tekintsék minél inkább az elsődleges befektetési partnernek

– sommázta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője az immár tizenhatodik alkalommal összeállított privátbankári interjúkötetben szereplő várakozásait. A hazai privátbanki szolgáltatók gyorsfényképének megállapításai szerint ügyféligény szempontjából az inflációs nyomás komoly hatást gyakorolt a befektetési stratégiákra, hiszen a szerényebb hozamszintű évek után tört ránk két éve. A vagyonos ügyfelek egyébként is jóval tudatosabban közelítik meg pénzügyi döntéseiket, mint akár csak 3-5 éve, immár nem csak elvárják, hogy a szolgáltatók olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek védelmet nyújtanak a vásárlóerejük elmúlt években megtapasztalt csökkenése ellen, de komplex vagyonkezelési struktúrában igénylik a kiszolgálást – olvasható a közleményben.

A szakember szerint a kihívás az, hogy 

a pénzromlás ütemének csökkenése még nem ment át az ügyfelek mindennapi érzetébe, így a hozamelvárások magasban maradtak, miközben a piaci hozamszintek már a tartósan fenntartható szintek felé korrigálnak.

2024-ben a magyar privátbanki piac dinamikáját 

  • a szegmentálás, 
  • a méretgazdaságosság és 
  • az exkluzivitás biztosításának 

hármas versenye határozta meg.

A szegmentáció ellentétes lépéseket hozott a piacon: miközben több szolgáltató magasra emelte a privátbanki belépési vagyon limiteket, addig más szolgáltatók kinyitották a kapukat az alsóbb jövedelmi szegmensbe tartozó prémium és affluens ügyfelek előtt.

Karagich István szerint a nagyobb ügyfélbázist kialakítani nem képes kisebb hazai szolgáltatók kimagasló szolgáltatási minőségre és a specializálódásra építik üzletüket, enélkül ugyanis hosszabb távon konszolidációs nyomás alá kerülnek. Ez szerinte különösen akkor lesz releváns, mikor a nagyobb szereplők elkezdik markánsabban kihasználni az innovatív, digitális erőfölényük nyújtotta lehetőségeiket a szolgáltatási és díjszabás versenyben.

„Nem kockáztatunk nagyot a jóslattal, hiszen a vagyonkezelő szolgáltatók a 2025-ös esztendőre már most ráragaszthatják a »privátbanki ügyfélpénz vadászat éve« címkét.

2025-ben csak az az Államadósság Kezelő Központnak nagyjáról kétszer 1600 milliárd forintot meghaladó kifizetési kötelezettsége lesz a lakossági állampapírok után a lejáratok, illetve a Prémium Magyar Állampapír aktuális éves kamataként.

S bár ennek egy kisebb része biztosan visszaforog állampapírba, de nagyobbik hányada várakozásunk szerint befektetési alapokban talál helyet, azaz a bő 3000 milliárd forint allokációjának elsősorban a befektetési alapkezelők, míg az újonnan érkező 1600 milliárd forintnak a privátbanki szektor lesz a nyertese” – idézi a közlemény Karagich Istvánt.