A turizmus és a vendéglátás továbbra is húzóágazatai a magyar gazdaságnak, így a szektor belső dinamikája és működési hatékonysága mind a munkavállalók, mind a gazdasági szereplők és az állam számára fontos tényező. Az elmúlt 3-4 évben rengeteg kihívással kellett szembenéznie a piaci szereplőknek és fogyasztóknak, a turisztikai utasforgalom ugyanakkor idén ismét elérheti, sőt meg is haladhatja a pandémia előtti utolsó, rekordnak számító szintet.

A vendégéjszakák száma idén 5-10 százalékkal haladhatja meg a tavalyit az európai trendekkel összhangban. Milyen tényezők segítik a visszarendeződést? Egyrészt a reálbérek emelkedése, az infláció normalizálódása, a fogyasztói bizalom javulása, de nagy szerepe van a külföldi vendégek számának intenzív emelkedése. Közülük az osztrákok, amerikaiak és a britek választják leginkább Magyarországot, és ők is költik a legtöbbet.

A turizmus Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely hazánk GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek ad megélhetést

– mondta Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati területének vezetője a pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján.

Bár bíztatásra ad okot az ágazat jelenlegi dinamikája, egyfajta kettőség is megfigyelhető:

  • míg a külföldi vendégéjszakák aránya számottevően emelkedik,
  • addig a belföldi turizmus stagnál.

Azért mi is elmegyünk pihenni

Az MBH Bank elemzői szerint a magyarok is egyre többet utaznak, azonban az utazásaikon belül inkább a külföldi desztinációk aránya emelkedik. Ez a hatás lehet a magyarázata annak a megállapításnak is, mely szerint érdemi forgalombővülés inkább azokban a régiókban, desztinációkban volt tapasztalható, ahova külföldi látogatók érkeznek, míg az ezen kívül eső térségekben alig változott a vendégéjszakák száma.

A legnépszerűbb külföldi úti cél Horvátország, Olaszország és Görögország volt a hazai fogyasztók körében. Országhatárokon belül a Balaton-parti településeket választjuk, míg a külföldiek a fővárost választják a leggyakrabban.

A külföldről Magyarországra érkező turisták aránya idén júliusban mintegy 11 százalékkal emelkedett, amely a reptéri adatokon is jól nyomon követhető. Budapesti viszonylatban már kétharmados részt tesznek ki a nem hazánkból érkező turisták száma.

„Az idei év első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában látott eredményt” – erről már Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője beszélt.

A becslések szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt. A turisztikai szektor jövőjében nagy szerepe lehet a magyar tulajdonba kerülő reptérnek.

„Minden negyedik ügyfelet finanszírozzuk és minden hatodik forintot az MBH adott ki a középvállalati ügyfélkörben” – mondta Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzletágának igazgatója.

Így használjuk a cafetériát

Az elmúlt években a SZÉP-kártyát elfogadó belföldi szálláshelyek, vendéglátóhelyek és a turisták által kedvelt szolgáltatásokat nyújtó elfogadóhelyek száma jelentősen növekedett; folyamatosan és dinamikusan nőtt a kártyabirtokosok száma és a költések volumene is.

„Csak idén több mint 100 ezer fővel bővült a SZÉP-kártya birtokosok száma. Az élelmiszervásárlás lehetőségének megszűnése egyértelműen a turizmus és vendéglátás felfutását eredményezte a kártyával bonyolított költések tekintetében” – húzta alá Kelemen Tamás, lakossági termék- és folyamatmenedzsment igazgató.

A kártyák számában már az idei év első nyolc hónapjában meghaladta a 2023-ban érvényesek számát. A volumen trendvonala sem szabad, hogy megtévesszen minket, ugyanis, ha folytatódik a tendencia, az év végére akár 1,3-szorosa is lehet az elköltött összeg a tavalyinak.

Mivel a felhasználók túlnyomórészt vendéglátásra és szállásra fordítják a béren kívüli juttatásként kapott keretet, a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus egyik motorjának tekinthető.

Készpénz helyett kártyázunk

A hagyományos bankkártyák forgalmi adataiban is jól nyomon követhető a turisztikai célú költések trendszerű emelkedése. A forgalom legnagyobb részét szállásfoglalásra, repülőjegy-vásárlára és vendéglátásra költöttük el.

A pénzintézet bankkártyáival végrehajtott belföldi, illetve külföldi turisztikai költések szerkezetében várhatóan idén nem lesz lényeges változás, a vásárlások volumene ugyanakkor nagymértékben emelkedhet. A turisztikai célú kártyás fizetések szintje már augusztusban meghaladta a tavalyi teljes éves forgalom kétharmadát.

Átlagosan 459 ezer forint költünk üdülésre háztartásonként, ez 14 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva:

  • akik belföldön üdülnek, átlagosan 235 ezer forintot költenek,
  • azok körében, akik külföldre mennek, több mint félmillió forint folyik el a számláról.

A fizetési módozatok között a bankkártyás, mobilos online fizetési kártyás, valamint a fintech-es fizetési megoldások a leggyakoribbak a magyar turisták körében – derül ki az MBH Bank nyaralás-kutatásából. A válaszadók 80 százaléka korábbi megtakarításaiból finanszírozza üdülését, 37 százalékuk az akutuális havi bevételeit is felhasználja, közel harmaduk pedig a SZÉP-kártyát is használja.

Ne feledkezzünk meg a biztosításról sem

Egyes fizetési kártyákhoz beépített utasbiztosítás is kapcsolódik, ezek akár a teljes családra is kiterjeszthetők. Ha valaki nem kedveli az automatikus konstrukciókat, akkor a banki applikációkon keresztül is könnyen köthetünk biztosítást.

Külföldi utak esetében a lakosság 58 százaléka gondoskodik a biztosítás megkötéséről. Vannak olyanok, akik általánosságban nem, csak bizonyos esetekben kötnek biztosítást, például,

  • ha Európán kívüli úti célt választanak (22 százalék),
  • vagy amikor gyerekkel együtt utaznak (14 százalék),
  • illetve amikor az üdüléshez valamilyen sportolási lehetőség (például sítúra vagy hegymászás) társul (14 százalék).