2,7 ezer milliárd forinttal bővült a magyar háztartások vagyona egy negyedév alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett statisztikája szerint. A lakosság pénzügyi vagyona a második negyedév végén 105 517 milliárd forinton áll, ebben az összegben az ingatlanokon kívül minden vagyonelem, így például a betétek, kötvények, részvények és a készpénz is beletartoznak.

Egy-egy háztartásnak átlagosan 26,3 millió forintnyi megtakarítása van, ha sima átlagot számolunk. A magyar helyzet azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis a teljes pénzügyi vagyon

  • kétharmadát a felső 10 százalék birtokolja,
  • míg a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát.

Mindez azt jelenti, hogy a magyarok többségének kevesebb, mint 10 millió forintnyi félretett pénze van, túlnyomó részük pedig még megtakarítani sem képes, örül, ha kijön a fizetéséből.

Hiába ugrik tehát rekordra a társadalmi pénzügyi vagyonméret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó 9 tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is.

Nagy Márton Indexnek adott interjújában is beszélt a helyzetről. A nemzetgazdasági miniszter a jegybanki statisztikával egybehangzóan azt látja, hogy a közép- és alsó vagyoni rétegek tagjai a gazdasági válság miatt nem fogyasztásra költenek, inkább megtakarítanak.

Kapcsolódó

Rekordok dőlnek, örülhet a felső 10 százalék

Korábban hasonló mértékű növekedést egyébként nem láthattunk a lakossági vagyonban, 2,7 ezer milliárdnyi új pénzeszközt helyeztek el a magyarok. A hozamok nem alakultak kedvezően, a kisbefektetők jártak a legrosszabbul, ők 24,5 milliárd forintot veszítettek. Nekik sincs okuk azonban panaszra, ugyanis fél évet vizsgálva 2 360 milliárdos árfolyamnyereséget értek el. A szektor újonnan elhelyezett megtakarításai egyébként összességében 4 440 milliárd forintot tettek ki, aminek túlnyomó része szintén a felső deciliseknek köszönhető.

Nemcsak a megtakarítási szegmensben dőltek rekordok, tartozásból is akad bőven, az év felénél 15 333 milliárd forint volt a lakosság hitelállománya. Pozitívum, hogy a megtakarítások gyorsabban nőttek, mint a hitelállomány, így a nettó pénzügyi vagyon június végén 90 ezer milliárd forintra rúgott.

Itt feltételezhető némi elmozdulás a harmadik negyedévi adatokban, jelentősen megnőtt ugyanis a hitelek iránti kereslet a lakosság részéről.

Már látszanak a kilábalás jelei a hazai lakáspiacon a 2022-es zuhanás és a tavalyi szinte egész éves kivárás után. 2023-ban körülbelül 30 százalékkal kevesebb tranzakció ment végbe a piacon, mint az azt megelőző évben. Már idén is lehet növekedés, azonban 2025 hozhatja az igazi áttörést a szektorban az OTP szakértői szerint.

A tavaly decemberi megugrás óta folyamatos a növekedés a háztartások betétállományában, a második negyedévi szám már bőven 15 ezer milliárd forint felett áll, hasonlóra nem volt példa korábban. Ezzel szemben a hitelállomány június végén 3,8 ezer milliárd forint volt.

A betétek és hitelek közötti arányban továbbra is látszik a nagy különbség, ami szintén óvatosságot jelez a fogyasztók részéről. Az olló azonban idén február óta fokozatosan nyílik, csökken a hitel-betét különbség.

Használ még bárki készpénzt?

Az adatokból egyértelműen kiderül tehát, hogy ismét növekedésnek indult a bankbetétek népszerűsége, de elég sokan választják a készpénzt is. Közel 6 811 milliárd forintra nőtt a magyar háztartásoknál lévő készpénz értéke, ez egy negyedév alatt 1,6 százalékos növekedést jelent.

Itt fontos megjegyezni, hogy a devizaállomány csökkent, ami azt jelenti, hogy külföldi utazásainkra már nem viszünk készpénzt. Korábbi cikkünkben részletesen is olvashat arról, miért éri meg jobban kártyával fizetni még külföldön is.

A készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt.

Ahogy korábban írtunk róla, a magyarok fele már a bankkártyát preferálja, közel 40 százalékuk azonban inkább készpénzzel fizet. Érdekes egyébként, hogy a spanyolok, az olaszok, a japánok és a németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, náluk 80 százalék felett van a felhasználók aránya a felnőtt lakosságban – derül ki a World Cash Reportból, amely arra is rámutatott, hogy továbbra is a készpénz a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen.

A MÁV március óta megsarcolja azokat, akik készpénzzel akarnak fizetni, az ilyen tranzakciókért 200 forintos pluszt számolnak fel a jegyárakra. Érdekes ez a döntés annak tudatában, hogy a kormánytagok inkább a kézzel fogható pénzt preferálják:

  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta egy interjúban, hogy „készpénz, mindig”;
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy teljes személyiségprofilt fel lehet állítani egy emberről, ha kártyával fizet;
  • de még Orbán Viktor miniszterelnököt is lencsevégre kapták kezében egy köteg pénzzel.

A készpénzforgalmat is felügyelő MNB egyébként az Orbán-kormánnyal ellentétben azt szorgalmazza, hogy inkább kártyával, mobillal vagy átutalással fizessünk. Stratégiai célnak is tekintik, hogy minél magasabb legyen az elektronikus tranzakciók aránya: 2030-ra általános használatösztönzéssel 60 százalék a cél, további célzott intézkedésekkel pedig a kétharmadot is elérhetőnek tartják.

Ide megy a többi pénz

A legnépszerűbb befektetési formák az állampapírok és befektetési alapok voltak az év második negyedévében. Háromszor annyi friss pénz áramlott az állampapír-piacra, mint az év első három hónapjában, a hitelviszonyos papírokban lévő háztartási vagyon így megközelítette a 14,6 ezer milliárd forintot.

A befektetési alapokba 440 milliárd forintnyi új eszközt helyezett el a lakosság, így a belföldi alapok vagyona átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt.

Pozitívum, hogy az öngondoskodásra is egyre többet tesznek félre a magyarok, az életbiztosításokba 45,4, míg a nyugdíjpénztárakba 59,2 milliárd forintot fizettek be a kisbefektetők a második negyedévben. A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) népszerűsége továbbra is alacsonyabb, azonban ez a tendencia a korábbi években is látható volt, vélhetően a kicsit bonyolultabb konstrukció miatt választják többen a pénztárakat vagy biztosítókat.

Inkább devizában tartjuk majd a pénzt?

A jegybanki statisztikából kiderül, hogy a lakossági betétek 13 százaléka volt június végén külföldön, ez összegben mintegy kétezer milliárd forintot jelent. További növekedés várható ebben az arányban a kormány által bevezetett tranzakciós és konverziós, azaz pénznemváltással járó ügyletek után fizetendő extra illeték miatt.

Egy héttel ezelőtt írtunk róla, hogy az MNB-nél tíz hónapos rekord dőlt meg, 1 208 milliárd forinttal csökkent a forintban tartott betétek állománya júliusban. A mérleg szerint ennél nagyobb mínusz utoljára tavaly szeptemberben volt, akkor 1,5 ezer milliárd forint értékben. Bár ez a statisztika nem a banki ügyfelek által elhelyezett pénzeket mutatja, hanem a hitelintézetek által a jegybankba elhelyezett betéteket, mégis jól előrejelzi vagy épp leköveti egymást a két mutató.

Több pénz van a bankszámlán, mint amennyit a lakás ér

A háztartások többségénél a nem pénzügyi eszközök teszik ki a vagyon nagyobb részét. Az alacsonyabb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök (például a bankszámlán tartott pénz) értéke átlagosan a fele, a magasabb vagyoni tizedekben átlagosan a harmada a nem pénzügyi eszközökének – derült ki a jegybank vagyonfelméréséből.

Vezessük le ezt egy egyszerű példával: ha a magánszemélynek a tulajdonában csak egy 50 millió forintos lakás van, akkor átlagosan 25 millió forintnyi likvid pénzeszköz áll a rendelkezésére, a magasabb felső rétegekben egyre inkább nő a pénzeszközök aránya és csökken a nem pénzügyi eszközöké.

A legfelső vagyoni tizedben már egyértelmű túlsúlyban vannak a pénzügyi eszközök, itt ezek teszik ki az eszközöknek az 55-59 százalékát.

Az alsóbb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök között a készpénz, a betét és az egyéb követelések a leggyakoribbak. Minél feljebb megyünk, annál nagyobb arányban és értékben jelennek meg különféle értékpapírok, tulajdonosi részesedések és biztosítási befektetések a vagyontárgyak között.