Ingatlanfejlesztés és az olimpiák Ha Csepelről és ingatlanfejlesztésről beszélünk, mindenkinek a sziget "süvege" jut az eszébe. Ez a kétszáz hektáros terület jelen pillanatban "eperföld", amely arra vár, hogy valami nagyszerű épüljön oda. A tervek között szerepelt már magasházas kis Manhattan, hongkongiak telepedtek volna ide és dobogós eredménnyel pályázott a kormányzati negyed helyszínéért is. Súlyponti területről van tehát szó. Jelenleg nyolcvan hektár a Fadesa tulajdonában áll, és ha minden a tervek szerint alakul, lakásfejlesztés indul meg itt és új városnegyed épül. A többi részre azonban továbbra is nagy álmok születnek. A Budapesti Olimpiai Mozgalom a 2020-as olimpia egyik lehetséges helyszíneként számol a területtel - mutat rá dr. Polinszky Tibor, Csepel főépítésze. A központi nagy rendezvénystadionon kívül a médiaközpont és az olimpiai falu kerülne ide, az északi területre. Ezeknek a lakásfejlesztéseknek az utóhasznosítását nagyon könnyen meg lehetne oldani. De egy esetleges olimpia rendezése más részeket is érintene a kerületben, hiszen a vízi sportoknak nagy hagyománya van errefelé, nem egy olimpiai bajnokunk edzett itt. Ilyen terület lehetne például a Kis-Duna mente, ahol a turisztikai stratégia szerint szórakoztató és wellnessfunkciójú hasznosítást képzel el az önkormányzat. Az ingatlanok adottak, de természetesen a fejlesztéshez befektetőkre van szükség. Számolni kell a Csepel SC tízhektáros területének bevonásával is, itt a hagyományos sportok mellett az utóbbi időben népszerűvé váltak is helyt kaphatnának. Furcsa módon nemcsak az olimpia elnyerése, hanem pusztán a pályázat beadása is elindíthatja a fejlesztéseket. Azzal, hogy a tervet bemutatják, világszerte megismerik, milyen fejlesztési potenciálja van a kerületnek - magyarázza dr. Polinszky Tibor, akinek meggyőződése, hogy a régióban csak az ingatlanfejlesztés és a turizmus jelenthet kiutat a válságból. Szerencsére Csepel mindkét területen nagy lehetőségeket rejt. Furcsa módon azonban nem csak a 2020-as, de akár a 2008-as olimpia is hatással lehet Csepel jövőjére. A hatalmas ingatlanfejlesztési boom véget ért az olimpiával, és most a kínaiak keresik a folytatás helyszínét - világít rá az összefüggésre Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Hogy van keresnivalójuk a távol-keleti befektetőknek a kerületben, azt jól bizonyítja, hogy ottjártunkkor épp egy kínai (hárommillió lakosú és mintegy négyezer gyárnak otthont adó) "kisváros" delegációját vezették végig néhány potenciális fejlesztésre váró területen. Márpedig ilyen jó pár akad, a már említetteken túl is. Iparterületek egykor és most Az egykor fontos ipari övezet egyik eleme ma is üzemel. Sőt! Mondhatjuk, hogy a Csepeli Szabadkikötő reneszánszát éli, uniós pénzekből épp most fejeztek be egy újabb fejlesztési ütemet. Az ősszel átadott Ro-Ro kikötő kamionok, teherautók, munkagépek szállítására is alkalmas. A kerület másik legendás ipari üzeme, a Csepel Művek is óriási lehetőségeket rejt. Az egykori hatalmas gyár kétszáz hektáros területén ma több tulajdonos osztozik, a csarnokokat raktáraknak vagy nagykereskedelmi egységeknek használva. Egyelőre a környező területeken versenyképesebb árakon lehet zöldmezős beruházással modern csarnokokat felhúzni, de ezek helye egyrészt véges, másrészt biztató, hogy egyre nagyobb az igény a minőségi ingatlanfejlesztésre. A területen ugyanis 19 olyan ipari műemlék jellegű épület van, amelyekhez ugyan bátran hozzá lehet nyúlni, ám homlokzatuk, tetőszerkezetük vagy egyes falszakaszaik olyan értéket képviselnek, amelyek valódi kuriózummá varázsolhatják az ingatlanfejlesztést. Az önkormányzatnál bíznak abban, hogy egy olyan kulturális központ születik egyszer a helyen, mint amilyen a szintén gyárterület rehabilitációjával létrejött Millenáris. Szeretnék, ha ez egykori gyár környezete szervesen kapcsolódna a városéhoz: a közvetlen összeköttetést a gerincút megépítése jelentheti, de a tervek között szerepel a telepet határoló kerítés lebontása is. A városhoz kapcsolás azonban nemcsak Csepelre vonatkozik, hanem egész Budapestre: ha valóra válnak a kerületi álmok, az itt létesülő szellemi-kulturális központba az egész fővárosból ellátogatnak majd az emberek. Rejtett potenciálok a belsőbb részeken A kerület maga is belefogott egy lakóingatlan-projektbe. 170 társasházi lakásról van szó, melyek további sorsa még nem dőlt el. Vagy értékesíti, vagy bérbe adja majd az önkormányzat - magyarázza Szenteczky János. Ehhez már elkészültek az első tanulmányok, melyek alkalmasak arra, hogy a felügyelőbizottság elé kerüljenek döntésre. A Csepeli Vagyonkezelő Zrt.-nek további ingatlanfejlesztési ötletei is vannak, de fő profilja azért továbbra is a döntések, szabályozások előkészítése és természetesen az utcák, parkok, közterületek gondozása. Közvetett módon ezzel is serkentője lehet bizonyos folyamatoknak. Az országos reflektorfényben álló, sokat emlegetett kerületrészek mellett "szép csendben" folyik a fejlesztés Csepel más területein is. Zajlik a városközpont rehabilitációja, aminek legszebb példája a II. Rákóczi Ferenc út megújítása. E területen magánbefektetők beruházásában több száz lakást adtak s adnak át. A panelépületek rehabilitációjára az önkormányzat "nyerőesélyes" pályázatok alapján kezd hozzá. Különleges negyed a dimbes-dombos területen fekvő, a térképre tekintve talán kusza úthálózatúnak tűnő Királyerdő magja, mely mintegy hatszáz hektárt tesz ki. Ennek a harmincas-ötvenes években kiépült kertvárosi övezetnek a lakóházai ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az örökösök legtöbbször túladnak az elavult ingatlanokon, amelyek helyére leggyakrabban társasházak épülnek. Ez ma még néha feszültséget okoz a régebb óta ott élőkkel való kapcsolatokban, de a negyed jellegének korszerűsödése már visszafordíthatatlan folyamat. Más szempontból vár változás a 272 hektáros Háros kerületrészre. Ez a jobb sorsra érdemes terület ugyan már ma is lakott, de hivatalosan külterület, vagyis csak hétvégi házak, mezőgazdasági épületek állnak, állhatnának rajta. Az önkormányzat hosszú idő után belterületté, "beépíthetővé" szeretné nyilvánítani - hiszen hatalmas fejlődési potenciálja van. Persze alaposan vizsgálni kell, mi az, ami az ott élők érdekeit szolgálja. Egyesek szerint kedvezőbb volna, ha a lakó- és kereskedelmi, illetve ipari ingatlanok aránya az utóbbi javára billenne el, míg mások szerint elég, ha a munkahelyeket adó fejlesztések a terület tíz-tizenöt százalékát foglalják el. Közlekedésfejlesztési tervek A fejlesztések alapja természetesen a megfelelő infrastruktúra, a közlekedés fejlesztése lesz. Mivel szigetről van szó, a szó szerint vett legszűkebb keresztmetszetet a kerület megközelítése jelenti. A távlati tervekben két hídpár (illetve híd és alagút páros) szerepel, az M0-s hídjának kibővítésére azonban remélhetően már nem kell sokat várni. A tömegközlekedés javítására is jó lehetőségek kínálkoznak. A HÉV rendszeresen és gyorsan közlekedik (ez az egyetlen HÉV-járat, amelyik teljes hosszán Budapesten belül marad). Egyelőre azonban olyan, mint egy vasút, márpedig a cél sokkal inkább a villamossá alakítás lenne. Így igazán nagy beruházások nélkül össze lehetne kapcsolni a fővárosi kötött pályás hálózattal. Később persze egy nagyobb fejlesztés keretében föld alá lehetne vinni - nem is feltétlenül az 5-ös metrónak keresztelt projekt szerint, mely a csepeli, a ráckevei és a szentendrei HÉV-et kötné össze. Csepel és Ferencváros is jobban örülne egy olyan földalattinak, amely a Kis-Duna alatt menne át és a Kálvin térnél vagy a Deák térnél csatlakozna a meglevő metróhálózathoz - ismerteti a mindkét kerületnek kedvező fejlesztési elképzelést dr. Polinszky Tibor. A kettes villamos így nyugodtan továbbhaladhatna a parton, valódi panorámajáratként - anélkül hogy zavarná a Nemzeti Színház előadásait. Ugyancsak nagy könnyebbséget hozhat a hármas villamos meghosszabbítása Csepel keresztezésével Budafokig. Hogy mennyire fontos a jó közlekedési kapcsolat, azt jól mutatja a Váci út példája. Néhány éve még ott is régi ipartelepek álltak, ma hatalmas irodafejlesztések folynak. A következő "nagy dobás" alighanem Csepel lesz, érdemes tehát nagyobb figyelmet szentelni a kerületnek.