A több mint 108 ezer lakosú alföldi megyeszékhely ingatlanpiacára az óriási kínálat s az egyre szűkülő kereslet a jellemző. Ez még az új lakások részterületén is megfigyelhető, pedig a lakáspiacnak leginkább ez a szegmense van mozgásban a városban. Az ok abban keresendő, hogy az elmúlt években érezhetően csökkent a fizetőképes vevők száma. Aki új otthonban gondolkodott, igyekezett azt még az államilag támogatottabb években megvásárolni. A vevők napjainkban jóval óvatosabbak, mint néhány éve, amikor már a tervezőasztalról gazdára találtak az új építésű lakóingatlanok. Balanyi János, a helyi Manufaktúra Kft. ingatlanüzletágának vezetője úgy látja: mivel a várost sem kerülte el néhány lakásfejlesztő cég beruházás közben bekövetkezett csődje, az új otthont teremtők többnyire megvárják, amíg a lakás felépül, vagyis a biztonságos, kulcsrakész állapotba jut. Kecskeméten az elmúlt öt-hat évben a város több pontján – elsősorban a belvárosban és környezetében – épültek nagy számban társas- és sorházi lakások. Közülük értékesítés szempontjából a Nagykörúton belüli foghíjtelkeken elkészült lakóingatlanok a legsikeresebbek, ami a frekventált helynek köszönhető. A minőséggel kapcsolatban az ingatlanszakember elmondta: az új lakások többnyire középkategóriás minőségűek, a nívósabbakra csak egy igen szűk réteg részéről van igény. Ez az árakban is tükröződik: az új lakások négyzetméterára az elmúlt évben 230–250 ezer forint között mozgott. Idén emelkedés tapasztalható, melynek hatására a kiemelt helyeken lévő projektek esetében a beruházók elkérik a négyzetméterenkénti 270–280 ezer forintot is, sőt a most tervezett fejlesztések esetében nem ritka a 300 ezer forintos kalkulált négyzetméterár sem. Ennél valamivel alacsonyabb (220–260 ezer forint közötti) négyzetméteráron keresnek gazdát a belvárostól kijjebb eső, zöldövezeti területeken létesült társas- és sorházi lakásokra. Ilyenek a Vacsi köz vagy Kecskemét legdinamikusabban fejlődő városrésze, a Hunyadi város, valamint Petőfi város, melyek ugyancsak jelentős lakásfejlesztések helyszínei. A méret szempontjából idén a másfél-kétszobás (40–60 négyzetméteres) társasházi lakások a leginkább keresettek, míg a korábban népszerű garzonok iránti érdeklődés mérséklődött. A beépítések nyomán Kecskeméten folyamatosan szűkült a telekkínálat, az árak is mind feljebb araszoltak. Ma a közműves, belső városrészeken fekvő, lakásépítésre alkalmas, gyakran lebontandó régi házas telkek 25–40 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát. A használt lakások piacán szintén túlkínálat mutatkozik, legyen az hagyományos tégla vagy panel társasházi, illetve kertes családi ház. Annak, aki belvárosi, nem panelépítésű társasházi lakást keres, 180–190 ezer forint, míg aki belvárosi panelt, 170–180 ezer forint közötti négyzetméterárral kell kalkulálnia. Széchenyi városban, ahol Kecskemét legnagyobb lakótelepe található, szélesebb skálán szóródnak a négyzetméterárak. Az 1960–1970-es években felhúzott (egy-másfél-kétszobás) panelekért 150–170 ezer, míg az 1980-as évekbeli cseréptetősekért 180–190 ezer forintot kérnek négyzetméterenként tulajdonosaik. Eladásra szánt családi ház szintén van a palettán, közülük a 120–180 négyzetméter alapterületű új építésűek a leginkább forgalomképesek. Áruk helytől, mérettől, felszereltségtől, anyagminőségtől függően 28 és 50 millió forint között mozog. Az 1960–1970-es évekbeli sátortetős, 70–80 négyzetméteres házakért 15–18 milliót kell letenni. Sok, az 1980-as években épült, 150–200 négyzetméteres ház van eladósorban 20–25 millióért és akad luxusingatlan is 80–100 millióért – ezekre azonban nagyon nehéz vevőt találni. A lakásbérleti díjak a belvárosban havi 30–60 ezer forint között szóródnak, a családi házakért pedig – melyeket többnyire cégek vesznek ki vezetőiknek – havi 100 ezer forint körüli összeget kérnek, amihez hozzájön még a rezsi költsége. Irodát a városban havi 1,5–3 ezer, míg belvárosi üzlethelyiséget 5–8 ezer forintért lehet bérelni négyzetméterenként.