A középszerű újságírókat jobb is, ha leváltja a mesterséges intelligencia

Nagyhatású bankválságokról beszélgettünk, azok forgatókönyvéről, reálgazdasági hatásáról. Sőt, az is szóba került, mikor kényszerítenek ki ilyen válságok szabályozói, törvényalkotói lépéseket. Az Economix Krach című gazdasági podcastjának mostani vendége Dr. Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa.

Európai viszonylatban egyre többet nyúlunk a boltokban megvásárolható, úgynevezett „ready to eat” ételekhez, amik elsősorban a gyorséttermeknek jelentenek konkurenciát. Az Economx utcai videóriportjában utána jártunk, hogy a magyarok honnan és mennyiért szerzik be az ebédjüket.

Amíg a lakosságnál devizahitelek vannak, addig nem lehet az árfolyam alakítását gazdaságpolitikai célokra használni, illetve nem lehet azt gondolni, hogy ez egy monetáris politikai csatorna – mondta az Economxnak Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint 40 év kimaradt a gazdaságunkból, ami miatt gyors privatizáció kezdődött a rendszerváltáskor.

Az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság vagy másként, a világgazdasági válság a tőkés világ történelmének legsúlyosabb túltermelési válsága volt, ami nagyarányú és hosszú munkanélküliségben, a termelés és a jövedelmek zuhanásában és gazdasági csődök sorozatábatorkollott. Ezt aztán bankcsődök, hitel- és agrárválság, a kereskedelem zuhanása, a munkanélküliség emelkedése és egyes társadalmi csoportok elszegényedése követte. Ismerős?