Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője volt szerdán a Bázispont podcast vendége. Akit egyebek mellett arról kérdeztük, mekkora szerepe lehetett a viszonylag gyorsan a 390-es szintről 415-ig emelkedő euró-forint árfolyamnak abban, hogy a várakozások felett alakult a decemberi infláció (4,6 százalék).
Ráadásul a magyar importtermékek egy jelentős hányadáért (nyersolaj, finomított üzemanyagok, földgáz) dollárban fizetünk, ilyen szempontból kifejezetten rosszul jött, hogy a dollárral szemben még rosszabbul teljesít a forint. A tapasztalatok szerint amikor a forint gyengül, az viszonylag gyorsan átgyűrűzik az inflációs folyamatokba, ellenkező irányban viszont jellemzően lassabb a folyamat.
Jobbágy Sándor szerint az év végén kicsit túlszaladt a forint gyengülése és ennek láthatjuk most némi korrekcióját, ez lehet az egyik magyarázata, hogy 416-ról 410-ig korrigált vissza ezen a héten a forint árfolyama. A másik ok, ami szerepet játszhatott a forint megnyugvásában, az a január elején lebonyolított, jelentős méretű devizakötvény kibocsátás.
Miről volt még szó az adásban?
- Van-e mozgástere a Magyar Nemzeti Banknak, vagy berendezkedhetünk hosszabb távon a 6,5 százalékos kamat tartására?
- Kell-e félteni a forint árfolyamát a földgázárak jelentősebb emelkedésétől?
- Elég-e a 6,5 százalékos hazai kamat, hogy megállítsa a forint gyengülését?
- Rendben vannak a főbb magyar makrogazdasági számok – miért kerül mégis gyakran nyomás alá a hazai deviza?
- Mi lehet a jó taktika, hogyan érdemes kezelni a Prémium Magyar Állampapírokban lévő megtakarításokat?
- Nagyot emelkedtek a piaci hozamok, érdemes 7 százalék feletti hozam mellett hagyományos magyar állampapírokat venni PMÁP helyett?
- Milyen érvek szólnak a devizában való megtakarítás mellett?