Amikor a kormány egy évvel ezelőtt bejelentette, hogy "sapkát tesz" az E10-es 95-ös benzin és a nem prémium gázolaj árára, nem tűnt egy nagyon kockázatos lépésnek. A Brent olaj ára akkor 80 dollár körül mozgott hordónként, egy dollárért pedig 320-330 forintot kellett fizetni.

A lépés egy választás előtti, hangulatjavító intézkedésnek tűnt, amelynek árát ráadásul nem a költségvetés, hanem a kiskereskedők viselik. Bár a piaci szereplők kongatták a vészharangot úgy tűnt, hogy a kormány "kimozogja a dolgot", nem lesz nagy hatású intézkedés: emlékezetes, hogy 2021 végén a piaci árak még 480 alá is benéztek egy rövid időre.

Utána jött a háború, az olaj ára az egekbe szökött és a forint alól is kicsúszott a talaj. Az üzemanyagok piaci ára magasan a hatósági szint fölé kúszott, de a kormány nem hátrált, meghosszabbította az intézkedést, de megosztotta a terheket a kis- és nagykereskedők között úgy, hogy a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálta. Ezzel kiűzte a Mol vetélytársait az országból, amelyek korábban az üzemanyagpiac mintegy 30 százaléka felett diszponáltak.

A Mol – ha nem is zökkenőmentesen – de átvette azokat a zömmel kis, vidéki, hálózatfüggetlen (úgynevezett fehér) kutakat, amelyeket korábban a kivonuló nagykereskedők láttak el üzemanyaggal. Ezzel együtt volt, hogy a kért mennyiség felét, most pedig már csak a negyedét adja ki a finomító. Ennek pedig az az eredménye, hogy sok töltőállomáson már kedden, szerdán elfogy az üzemanyag.

Közben a kormány más apróbb támogatásokról is döntött, adót csökkentett, hitelmoratóriumot vezetett be és a kis kutak kaptak egy literenként 20 forintos támogatást, amely azonban a gyakorlatban nem 20 forint és valamiért a kifizetések is akadoznak.

A 20 forint, ami 16

Ez a bizonyos támogatás az előző évi eladásokra vetített összeg 80 százaléka, vagyis 16 forint, amelyből a fuvarköltséget a kútnak kell állnia. Jelenleg több kút még a júliusi, augusztusi és szeptemberi összeget sem kapta meg - mondta a Napi.hu podcastjában Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, aki maga is kutakat működtet.

A túlélés záloga az, hogy a benzinkutasok általában több lábon állnak.

Van, akinek péksége van a kút mellett, van, akinek autószerelő műhelye, fuvarozócége vagy éppen mezőgazdasági érdekeltségekkel rendelkezik. Az állomások úgy maradtak életben, hogy a máshol keletkezett nyereséget beforgatták és reménykednek, hogy ennek a rémálomnak egyszer vége lesz.

- mondta az érdekvédelmi szervezet vezetője.

Ez sem megy a végtelenségig

Egri Gábor szerint hacsak a forint nem erősödik jelentősen, a kormány nem fogja tudni a végtelenségig fenntartani ezt a helyzetet, hiszen az üzemeltetők türelme és anyagi lehetőségei is végesek.

Az nem állapot, hogy egy politikai döntést a gazdasággal hajtatok végre minimális kompenzáció mellett. Ez a modell nem működik.

A beszélgetésből kiderül:

  • Mi az a "deadline" amit még elviselnek a kutak?
  • Visszatérhetnek-e a nagykereskedők a magyar piacra?
  • Mennyit rontott a nemzetközi piacok megítélésén az árbefagyasztás?
  • Valóban jönnek az automata kutak, ahol még a kávét is gépből kell venni?
  • Egri Gábor pedig megosztja gondolatait arról is, hogy mi történne ha a kormány december 31 után is meghosszabbítaná az árstopot és mit gondol Hernádi Zsolt, Mol-vezér korábbi mondatairól.
Mindezekhez azonban meg kell nézni a videót.