Vannak elérhető uniós források anélkül is, hogy Magyarország megállapodna az EU-val

Fellegi Áron a Napi.hu podcastjában kiemelte, hogy a magyar kormány és Brüsszel között fennálló vitás helyzet miatt, most népszerűbbek lehetnek, és előtérbe kerülhetnek azok a lehetőségek, melyekről Magyarországon kevesen tudnak, azaz, hogy 

a közvetett EU-s források mellett léteznek közvetlen pályázati lehetőségek is.

Ezek az összegek a pályázatokkal foglalkozó szakember szerint ebben a költségvetési ciklusban nagyjából 340 milliárd eurót tesznek ki.

Az EuroAtlantic igazgatósági elnöke szerint a közvetlen uniós források több okból sem olyan népszerűek hazánkban: 

• az egyik ok, hogy angol nyelven kell írni és beadni a pályázati dokumentációkat, 
• a másik nehézség, hogy nemzetközi partnerséget kell kötni, és szükség van valamilyen nemzetközi együttműködésre is – tehát nem elegendő, ha a hazai cég önmagában akar valamit megvalósítani. 

Fellegi Áron kiemelte, hogy Magyarország ezen okok miatt lakosság- és GDP-arányosan is messze az elvárások alatt hoz el közvetlen európai uniós forrásokat. 

Fellegi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közvetlen források esetében sokkal szélesebb kör vehet részt a pályázatokon, mert nemhogy a nagyvállalatok lennének az egyetlen potenciális célcsoport, de kisvállalkozások, akár startupok is jelentkezhetnek.

Magyarország az operatív forrásokat a megelőző ciklusban átlag feletti szinten hívta le, de ez a mostani ciklusban a jogállamisági vita miatt jelentősen romlani fog – közölte a pályázati szakember. 

Beszélt arról is, hogy míg a közvetlen uniós forrásokhoz hozzáférhet lényegében bármilyen cég, addig a hazai alapítványi formában működő egyetemeket ebből a körből is kizárta Brüsszel, így az ő helyzetük a legnehezebb jelenleg. Fellegi kiemelte, hogy a közvetlen pályázatok esetén előny, hogy kiszámítható az ütemezésük, és már most lehet tudni, hogy mikor milyen források lesznek elérhetőek a közeljövőben.