Zuggó Balázs: nem attól fűtésre optimalizált egy hőszivattyú, hogy van benne egy fűtőszál

Két hónapja, hogy a levegő-levegő technológián alapuló hőszivattyúk praktikusságáról és erős piaci keresletéről itt beszéltünk, most pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy mi, lakossági fogyasztók vajon meggyőzhetőbbek vagyunk-e már a tekintetben, hogy ne csupán a split klímában gondolkodjunk és a nagyobb komfort érdekében többet is költsünk. A Napi.hu friss videós podcastjának vendége ismét Zuggó Balázs, a Daikun Hungary ügyvezető igazgatója volt.

Augusztus végén, amikor a hőszivattyúkról először beszéltünk a podcastunkban, Zuggó Balázs arról számolt be, hogy a rezsiemelés hírére sokszorosára ugrott az érdeklődés ezek iránt, a lakosság "rákapott a hőszivattyús rendszerekre". Az áram-, és gázárak változását mindenki megpróbálta  bekalkulálni a közeljövőjébe, és sokan úgy látták, hogy a split, azaz levegő-levegő rendszerű klíma, ha fűteni is tud, sokat segíthet. A téli időszak rezsiszámláin érezhető optimalizálást lehetne vele elérni.

A Daikin eladásaiban és az ügyfélérdeklődést tekintve is rekordot döntött augusztusban ez a termékkör - mondta a cég ügyvezetője. Azzal fejezték be az augusztust a központi boltjukban és a mintegy 300 partnerünknél szerte Magyarországon, hogy az előző évi forgalomnak és érdeklődésnek 6,5-7-szeresét naplózták. A szeptember továbbra is erős számokat hozott, de már "csak" 3,5-ös volt a szorzó. Zuggó Balázs a felvétel előtt megnézte az október 20-ig regisztrált adatokat, ezek szerint a növekedés októberben az augusztusi számok felé korrigált vissza, mivel a tavaly októberi forgalomhoz képest 5-szörös volt a növekedés.

Ebben zömmel továbbra is a levegő-levegő technológiás, hagyományos split klímarendszerek a meghatározók, de a növekedés a levegő-víz rendszerekre is ugyanúgy igaz.

Hőszivattyút akarunk

Mindebből nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a július végén és az elmúlt időszakban elhangzott bejelentések, amelyek hatással vannak az energiaárakra, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások - sokkal inkább, mint bármikor korábban - hőszivattyút akarnak. De mi történik akkor, ha a laikus bemegy a mintaboltba, és közli: hőszivattyút akar?

Zuggó Balázs elmondása szerint minden ilyen elhatározást össze kell kötni azzal a gondolkodással, hogy a jó választáshoz a beruházási költség, az üzemeltetési költség és az elérhető komfortszint együttesen vezet el. 

- mondta a Daikin ügyvezetője, hozzátéve, hogy az ázsiai és amerikai piacon ezek sokkal kevésbé meghatározóak, mint Európában, "ahol jobban szeretünk szerkezetet temperálni".

Azzal együtt is növekedést mérnek ebben a szegmensben, hogy ezekre a komplexebb rendszerekre várni kell. A levegő-víz technológiás rendszerekre (típustól és mérettől függően) jelenleg 3-6 hónapot kell várni. Ez jellemző az egész európai piacra annak ellenére, hogy minden komolyabb gyártó a kapacitásfejlesztésre fókuszál.

Mennyibe kerül?

A szobánként 300 ezer forintból is kihozható split klíma jelenti a költségkalkulációnál a kiindulási alapot ahhoz, hogy mennyibe kerül és mennyire éri meg egy régi építésű házban, lakásban áttérni a padlófűtésre. 

Zuggó Balázs szerint sokféle szempont és többféle válasz is van erre a kérdésre, de onnan érdemes elindulni, hogy ma egy 100 négyzetméteres családi házat 20 millió forint körüli összegből kompletten fel lehet újítani szigetelésestől, nyílászárócserétől és gépészeti modernizálásig. Ebbe a számításaik szerint már bele tud tatozni egy levegő-víz technológiát alkalmazó hőszivattyús rendszer beépítése is.

Az azonban nem mindegy, hogy a meglévő rendszer milyen, hogy lehet-e vagy érdemes-e ezt a berendezést  a régihez illeszteni. Műszakilag az például megoldható, hogy a radiátoros fűtési rendszerekhez illesszék a hőszivattyút, be akkor be kell kalkulálni, hogy a magas hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyús rendszer 20-30 százalékos felárat generál. Zuggó Balázs elmondta, hogy egy-egy ilyen rendszer bekerülési ára 3,5-5 millió forint, amire a telepítés ára is rárakódik még.

Az új építésű házakban zömmel alacsony hőmérsékletű vizet előállító és keringető hőszivattyús rendszert telepítenek - azért is, mert nem foglal helyet, de azért is mert 20-30 százalékkal olcsóbb megoldás.

A meleg vizes rendszer hogyan fogja kiegészíteni (vagy: kiválthatja-e) az akkumulátoros energiatárolást? Miért fűtsünk télen akkor is, ha nem vagyunk otthon - már ha van napelemünk és hőszivattyúnk? Mit jelent az, hogy a split klíma fűtésre optimalizált? Mikor érdemes a drágább fűtő klímát venni?

Ezekre a kérdésekre is megadta a választ Zuggó Balázs, de ezek megismeréséhez már el kell indítani a fenti videót.