Február 24-én indult el Oroszország háborúja Ukrajnában, amelytől még a nyugati hírszerzések is azt várták, hogy néhány hét alatt a védelmi erők összeomlásával jár majd, és az inváziós erők napok alatt megszállhatják az ország területének nagy részét. A háború viszont október végén még mindig tart, a kezdeti orosz előrenyomulást az ukrán erők már április végére, május elejére megállították.
Szeptemberben már Vlagyimir Putyin elnök népszavazást írt ki a kelet-ukrajnai területeken, amelyek érvényességét ugyan csak egyetlen poszt-szovjet állam, Fehéroroszország fogadott el, szeptember 30-án megkezdődött Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részeinek annektálása, valamint a szakadár Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság is csatlakozott papíron az Orosz Föderációhoz. Viszont már szeptember végén megindult az ukrán ellentámadás, Ljiman városát épp akkor kerítették be, amikor Putyin annektálási ünnepsége elindult. A Napi.hu podcastjében Jójárt Krisztián, az NKE szakértője azt mondta, hogy Ukrajna is tudatosan lassította az előrenyomulást, de az orosz erők is elkezdték a soraik rendezését ezeken a frontvonalakon.
Októberben az orosz hadsereg már Irántól vásárolt Sahed-136-os (más átírásban Sahed-136) önmegsemmisítő drónokat, hogy folytathassa az Ukrajna elleni légitámadásokat, a nyáron pedig már Észak-Koreától kellett tüzérségi lőszert vásárolnia a jelentések szerint. Az orosz csapások főként az ukrán civil infrastruktúrát célozzák, az energia- és vízellátás megsemmisítésével próbálja Moszkva megtörni az ukrán ellenállást. Az NKE SVKI szakértője azt is megjegyezte, hogy nemcsak az orosz hadipar, de a nyugati fegyvergyártók is nehezen biztosítják az utánpótlást, mivel becslések szerint egyetlen nap alatt több mint 20 ezer tüzérségi lőszert használnak el a fronton, amit körülményes pótolni.
Putyin halála hozhat csak gyors lezárást a háborúban?
Mindeközben az anyaországban részleges mozgósítást jelentett be Vlagyimir Putyin elnök, amely a hivatalos közlések szerint 300 ezer ember tartalékos behívását jelenti. Médiajelentések azonban arról számoltak be, hogy 800-900 ezer ember menekülhetett el a sorozás elől. Jójárt Krisztián a Napi.hu podcast beszélgetésében azt emelte ki, hogy a helyi független média jelentései szerint akár 1,2 millió embert is behívhatnak az orosz hadseregbe, de egyelőre inkább a perifériás területekről, Dagesztánból soroztak inkább. Azt is csak sejteni lehet, hogy ténylegesen 300 ezer embert mozgósítottak, vagy többeket.
Oroszország hátsókertjében, Azerbajdzsán és Örményország, Tádzsikisztán és Kirgizisztán is fegyveres konfliktusba került. Mennyire köszönhető ez annak, hogy Oroszország befolyása gyengül a poszt-szovjet térségben? Az NKE SVKI szakértője szerint a térségben nem a mostani a háborúval kezdett hanyatlani az orosz dominancia, de az ukrajnai katonai leszereplésre a poszt-szovjet országok figyelnek, saját érdekeik mentén megpróbálják azt kihasználni.
Jójárt Krisztián szerint annak nagyon kicsi az esélye, hogy Vlagyimir Putyin ellen puccsot hajtanak végre, ennek egyelőre nem látni jeleit, viszont az orosz elnök súlyos betegségéről szóló hírszerzési információk egyre inkább igaznak tűnnek, amely gyors véget hozhat konfliktusnak. Úgy látja, ezek nélkül gyors és látványos katonai összeomlás senkitől nem várható, emiatt pedig elhúzódó konfliktusra kell készülni.
A podcastben többek között ezeket a kérdéseket jártuk körül, kitérve arra is, hogy milyen esélyei vannak egy orosz haderőreformnak, belső szeparatista mozgalmak megerősödésének. Valamint azt, hogy milyen irányba fordulhat az orosz-ukrán háború.