A Nasdaq 1983-ban a dotkom cégeket 300-ra értékelte, ami 1990-re 450-re emelkedett, ami nem nevezhető extrém mértékűnek. 1995-re viszont 800-ra, majd 2000-re már 5000-re kúszott fel, ami egy tipikus buborékképződési szakasz – mutatott rá Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.
Nagyon sokan a dotkom lufi hatására kezdtek el tőzsdézni. Korábban a tőzsdére kivétel nélkül nyereséges cégek mentek fel, de ezeknél az új vállalatoknál nem ez volt a helyzet: nemrég indultak el, de hatalmas várakozások előzték meg a tevékenységüket. A részvényárak egy idő után elszakadtak a fundamentumoktól, ami óhatatlanul buborékképződéshez vezetett.
Egy ilyen helyzetben a jóhiszemű cégeknek is kifejezetten gyorsan kellett reagálniuk, ami a gyakorlatban komoly tőkebevonást jelentett. A garázsvállalkozás jellegű cégek közül, ha tízből egy életben tud maradni hosszabb távon, az már egy jó arány Sebestyén Géza szerint. A legtöbbjük viszont annyira gyorsan bedőlt, hogy még egy újságcikk sem született róluk a megszűnésük okán.
- Mi történt 2000 után a dotkom cégekkel?
- Mekkora volt az átlagos P/R ráta ezen a piacon?
- Hogyan reagált erre a jelenségre az amerikai jegybank?
- Mennyi időnek kellett eltelni ahhoz, hogy ezeknek a cégeknek az értéke visszatérjen az eredeti szintre?
Mindezekre a kérdésekre választ kapunk a Krachból, az Economx gazdasági podcastjából.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!