Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Economx, 2022. december 29. Fotó: Napi.hu
„Nagyjából 11 petabájtnyi adata van most a NAV-nak, hogyha ezt kiírnánk DVD lemezre és egymásra pakolgatnánk, akkor nagyjából egy 80 emeletes háznak a magasságáig érne ez fel, vagy pedig, hogyha mondjuk filmes hasonlattal szeretném megsaccolni ennek a méretét, akkor 250 évig lehetne nézni azt a HD filmet, amit a NAV-nak az adatvagyona tesz ki” - érzékeltette az adatok mennyiségét Kis Péter, a NAV szóvivője.
A NAV adatvagyona már a kezdetekkor, még a digitális korszak hajnalán is, alapvetően adózóktól származó bevallási adatokból állt, illetve az adózói regisztrációnál megadandó adatokból. Az elmúlt 10 évben zajlott le egy olyan forradalom, amikor az elemi gazdasági eseményekről is elkezdett egyre több adat lenni. „A bevallás szintű adat tulajdonképpen, bevallás részletességű. A tranzakciós adatokból azonban sokkal részletesebb képet rajzolhatunk a valóságról. Sokkal jobban kijönnek azok az anomáliák, amikor azt lehet sejteni, hogy az nem a valódi valóság, hanem egyfajta rajzolt valóság. Ezt egy összesítő adatból sokkal nehezebb megmondani” - ezt már Mizsányi Attila, a NAV főosztályvezetője, a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportjának tagja mondta az adatok felhasználásáról.
Az adózással kapcsolatos adatok elég strukturáltak, jól azonosítottak. Egy adózó fő tevékenységének a TEAOR száma eleve ad egy olyan bázisadatot, amelyből többféle információ kinyerhető. Mesterséges Intelligencia modellt alkot, az adózási szakemberek értelmezik azokat. A mesterséges intelligencia alkotja meg a modellt az adatok értékeléséhez, a beömlesztett adatból veszi ki azt, ami számára releváns lehet. Megmutatja az eredményeket, majd az adózási szakemberek döntik el, hogy adózás szempontjából értékelhető-e az információ, vagy sem. Ha a szakemberek az adott modellt értékelhetőnek tartják, akkor ebből már úgymond tanul a rendszer és a jövőben azokra fog összpontosítani. Ilyen elven működik a tájékoztató levelek kiküldése is, akár iparág specifikusan. A címzettek-érintettek köre pedig bizonyos jellemzőkből, mondjuk akár a fő tevékenységükből is viszonylag pontosan tudható. Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az élő munkaerőt, ám erre a NAV szakemberei is rácáfolnak. Az MI kiegészíti az emberi munkavégzést.
„A mesterséges intelligenciának a következménye lesz az, hogy lesznek különböző modellek, amiket aztán a kollégáink, a szakemberek tudják betenni a gazdasági életbe, hogy ott a számviteli törvény szerint mondjuk az megfelelő következtetés volt-e a mesterséges intelligenciától, vagy sem. Ennek a vége az, hogy egyébként mi jobban tudjuk fejleszteni a szolgáltatásainkat. Ezáltal az adózóknak lehet, hogy kevesebb adminisztrációt kell tenniük” – emelte ki Mizsányi Attila, hozzátéve: az ember sosem fog eltűnni a rendszerből, hiszen mindig lesznek olyan munkafolyamatok, amelyeket a gépek tudnak csinálni az emberek helyett, de az emberek munkája, az embernek léte sosem lesz ebben felesleges.
„Nyugat-Európában egyszerűen a közérzület és a társadalmi konszenzus az nem engedne meg akár egy online pénztárgéprendszert, még akkor se, ha a vevőről semmit nem tudunk, nincs rajta a nyugtán, nem érkezik be az adat. Sőt, egyébként az online számlában sem látjuk a magánszemély vevőt” – mondta Mizsányi Attila, hozzátéve, a Nemzeti Adó – és Vámhivatal az adatok gyűjtésében, hasznosításában, felhasználásában élen jár és versenyképes Európán belül. Viszont az adathasználatnak a világban nem Európában van a központja, például Dél-Koreában sokkal előrébb járnak Európánál.
