Putyin még hosszú évekig pénzelheti a háborút

Több mint 700 milliárd dollár anyagi kár érte Ukrajnát a háború miatt az elmúlt egy évben és több mint 8 millió ember hagyta el eddig az országot. Nyugati segítség nélkül az ukrán gazdaság azonnal összeomlana és csődbe menne. Oroszország jelenleg az ukrán fél fárasztására és kivéreztetésére játszik. Többek között ezekről is beszélnek elemzőink a Napi.hu videó podcastjában, amelyet a háború egy éves évfordulója alkalmából készítettünk.

Az ukrán gazdaság teljes mértékben átalakult a háború egy éve alatt. A szolgáltatási szektor szinte teljesen eltűnt az országban és új munkahelyek jöttek létre, amik első sorban az ország védekező képességét szolgálják – emelte ki Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány posztszovjet térségének szakértője. Az elemző kiemelte, hogy az eddigi anyagi kár keleti szomszédunk éves GDP-jének a háromszorosát teszi ki. Hozzátette, hogy az állapotok ellenére a gazdasági recesszió kevésbé súlyos a vártnál, 35 százalék körüli. Bendarzsevszkij Anton arról is beszélt, hogy a háború idejére betiltották az oroszbarát pártokat, így politikai versengés nincs, közben részben háborús cenzúra érvényesül, mivel nem hozhat le a sajtó olyan tartalmakat, amelyek kritizálják, vagy minősítik a vezetés és a hadsereg munkáját. 

,,Nyugati támogatás nélkül Ukrajna azonnal csődbe menne”

Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Intézetének vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az ukrán állam augusztus óta gyakorlatilag technikai államcsődben van, mivel akkor nem tudták kifizetni az állami energiavállalat osztalékát. A szakértő szerint van egy pont, ahol már a nyugati országok nem fogják tovább finanszírozni Ukrajnát, mivel jelenleg is kap kölcsönöket az IMF-től, de az államadóság olyan szintet fog elérni, ami gyakorlatilag visszafizethetetlenné válik.

Ezzel szemben Bendarzsevszkij azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása Amerika és a Nyugat számára elhanyagolható összeg, mivel az amerikai támogatás 68 milliárd dollár, miközben a katonai költségvetése 800 milliárd dollár. Így az amerikai fél egyértelmű célja az, hogy viszonylag kis befektetéssel felmorzsolja Oroszország katonai erejét. 

Az oroszok által elvesztett harckocsik olyan eszközök voltak, amikért nem volt kár, mivel elavult technológiát képviseltek – emelte ki Somkuti. A szakértő arról is beszélt, hogy az orosz félnek az elvesztett 1500 harci jármű mellett van másik 8 ezer tartaléka, amivel nem tud versenyezni Ukrajna a nyugati segítséggel sem. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a frontokon a legnagyobb probléma a lőszerhiány, amit viszont jelenleg úgy tűnik jobban tud kezelni és pótolni. 

,,Oroszország még évekig tudja működtetni a gazdaságot úgy, hogy semmin sem kell változtatnia.”

Bendarzsevszkij kiemelte, hogy a két fél erőviszonyaiban a legnagyobb különbség az, hogy az orosz fél készült erre a háborúra és nagyon komoly tartalékokat képzett és a teljes gazdaságát háború állóra alakította ki.

,,Kínának kulcsszerepe lehet a háború alakulásában.”

A szakértők szerint Kínának mérlegelnie kell, hogy mi a fontosabb számára: erősíteni a pozícióit Oroszországban, vagy a fő piacának számító nyugati világ érdekeit kiszolgálni. Ami biztos, hogy a nyersanyagfüggőség miatt Kína nem akarja elveszíteni Oroszországot, de azt sem akarja, hogy az új orosz birodalom újra létrejöjjön. 

Somkuti Bálint hangsúlyozta, hogy ma már egyértelmű, hogy az orosz hírszerzés és a vezetés olyan információkra támaszkodott, amelyek nem voltak igazak. A szakértő kiemelte, hogy első sorban azért alakult így, mert a beépített orosz ügynökök közül sokan átálltak és szándékosan téves, vagy félinformációkat juttattak el a Kremlbe.

,,Az emberek és a befektetők is hozzászoktak a háborúhoz.”

Manapság már a hétköznapi életünk részévé vált a háború és ez igazzá vált a pénzügyi piacokra is – emelte ki Somkuti. Az elemző hozzátette, hogy, ha változás állna be a háború lefolyásában, akár drasztikusan is, az sem befolyásolná olyan mértékben a piaci árak alakulását, mint korábban a háború kirobbanása. Bendarzsevszkij Anton hozzátette, hogy bár Európának sikerült nagyrészt az elmúlt években az energiafüggőségét csökkenteni Oroszországgal szemben, ez sokba került, mivel az új források jelentősen drágábbak a korábbi olcsó orosz nyersanyagoknál.