Az aranytartalék kulcsfontosságú szerepe válságos időkben – Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője

Erdélyi Dóra makróökonómiai elemző, 2022 szeptembere óta az Oeconomus gazdaságkutató senior elemzője volt a Big Picture vendége. Az arany már az ókor óta meghatározó értékmérő. Miért képeznek az országok egyáltalán aranytartalékot? Erre a kérdésre adott választ a vezető elemző az Economx podcastjében.

A jegybanki aranytartalék az az arany, amit egy ország központi bankja vásárol meg, ez fizikai formában történő vásárlást takar. A legtöbb ország rendelkezik valamekkora aranytartalékkal. A 19-20. század fordulóján az aranystandard rendszer volt életben, ami a fizetőeszközök fedezetét aranyban biztosította.

Az országok csak akkora mennyiségű valutát bocsátottak ki, amennyire az aranytartalékuk fedezetet biztosított. Az első világháborút követően az aranystandard rendszer felbomlott, és ma már egyetlen ország fizetőeszköze mögött sincsen aranyfedezet. Ma az aranytartaléknak elsősorban biztonsági szerepük van.

Az országok tartalékot képeznek aranyban és devizában (készpénz, betét, állampapír). Az arany egy értékmegőrző befektetési eszköz. A fizikai arany válságos időszakokban biztosíték, hiszen fizikai állapotban létezik: nincs benne hitel- és partnerkockázat. Ezenfelül javítja a befektetők bizalmát egy-egy ország iránt.

Konjunktúra idején miért nem bővülnek az aranytartalékok?

Az arany ára is képes az ingadozásra. Egy adott országnak nem kedvező, ha csak egyfajta eszközben tartja a tartalékát. Az aranynak fizikai kínálati korlátja is fennáll, hiszen nem áll rendelkezésre korlátlanul. Aranytartalék terén fontos a nominális érték, amelyből az Egyesült Államok rendelkezik a legtöbbel: 8133 tonna aranytartalékkal rendelkezik a Fed, őket a német jegybank követi 3354 tonnával. Magyarországon az idei év elején 94,5 tonna aranytartalékunk volt.

Az egy főre jutó arany tekintetében Svájc áll az első helyen, őt Libanon, Olaszország és Szingapúr követi az élmezőnyben. Magyarország a 24. helyen állt ez év elején, amivel megelőzte a régiós országokat. Hazánk aranytartaléka kifejezetten ingadozó volt az elmúlt évtizedekben. A 80-as évek végén megkezdődött a magyar aranytartalék leépítése, ami azzal járt, hogy 60 tonnáról 1992-re 3 tonnára csökkent. A következő húsz év nem hozott változást.

A fordulópontot 2018/2019 hozta: a magyar jegybank stratégia okokból megtízszerezte a hazai aranytartalékokat: 31,5 tonnára emelte. 2021 márciusában ismét egy jelentős aranytartalék növelésről döntöttek, ekkor nőtt 94,5 tonnára a mennyiség.

• A jegybanki összes tartalékot két csoportra lehet bontani. Melyek ezek?
• A világ országait nézve hol a legnagyobb arányú az aranytartalék?
• Mekkora a hazai aranytartalék? Alacsony vagy magas?
• Hogyan hat a hiperinfláció az aranytartalékra?

Mindezekre a kérdésekre választ kapnak a Big Picture-ből, az Economx podcast adásából.