Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Károly Gábor, Gáll Csongor, 2023. január 17. Fotó: Napi.hu / 1
Flesch Tamás szerint egy nagyon érdekes éven vagyunk túl: 2022. január elején még azt gondolta volna, hogy kétévnyi koronavírus-járványt követően egy elképesztő jó év elé nézünk. Ez szerinte így is lett volna, ha nem történnek ezek a szomorú események – utalt az orosz-ukrán háborúra és az azt követő gazdasági hatásokra.
A Napi.hu videó podcastjének 2023-as első adásában elmondta, annak ellenére, hogy milyen nehéz év volt a tavalyi, az év végével mégis „azt lehet mondani, hogy nem sikerült olyan rosszul, mint ahogy azt menet közben többször is gondoltuk”. A bevételi oldal összességében rendben, de a kiadási oldal és a jövedelmezőség már egy másik kérdés. Szerinte a vidéki turizmus változatlanul nagyon erős volt, ahogy a nyári szezon is – igaz, nem tudott olyan eredményt hozni, mint a 2021-es, ami „csúcsnyár” volt ott a Covid alatt, és a legtöbb ember itthon maradt, nem ment külföldre.
2022-ben a külföldi utazások már egy kicsit árnyalták a képet, de „alapvetően a kollégák elégedettek voltak vidéken”, míg Budapest „a másfél éves, nagyjából tetszhalott állapot után májusban teljes erővel elindult abban a pillanatban, hogy a világban, főleg Európában feloldották a korlátozásokat”. Flesch Tamás elmondta, hogy Budapest nagyon komoly utazási desztináció lett megint, és a külföldi vendégéjszakák számán ez látszódik is.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy „másképp viselkedik egy picit a vidéki szállodaipar és a budapesti szállodaipar”, ami a Covid után sem változott sokat:
Ugyanis más a fizetőképes kereslet, mások az árak, hiszen Budapesten az árak azért euróban vannak, míg a vidéki szállodákban forintban – fogalmazott Flesch Tamás, hozzátéve, hogy
ma a budapesti szállodaárak euróban, vagy nem haladták meg, vagy néhol el sem érték még a 2019-es eurós átlagárakat, tehát ebben egy komoly tartalék van jelenleg.
Forintban ez természetesen már magasabb, de ez a gyenge forintárfolyamnak köszönhető. Vidéken ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben áremelkedés volt, tehát a vidéki átlagárak forintban komoly szinten meghaladták már a 2019-es eredményeket is, és ezek segítették a szállodákat ahhoz, hogy a jövedelmezőség ne romoljon olyan mértékben, mint amilyenben romlani kellett volna a költségek növekedése miatt. Hiszen a munkabérek és az alapanyagárak is emelkedtek, ezeket pedig mindenki érzi a saját pénztárcáján is.
Természetesen a legnagyobb démon, a rezsidémon, az energiadémon, ami nagy mértékben befolyásolja a szállodák jövedelmezőségét, itt drasztikus változás történt
– hangsúlyozta Flesch Tamás.
Arra a kérdésre, hogy a fenti problémák ellenére működhettek-e nyereségesen a szállodák, elmondta, hogy „azok a szállodák, akik jól gazdálkodtak, és végig tudtak üzemelni, azok nyereséget termeltek”. Ugyanakkor ez relatív, mert szerinte üzemi eredményt mindenkinek kellett produkálnia, mert aki nem, az már biztos, hogy bezárt. „Úgy nem érdemes nyitva lenni folyamatosan, hogy valaki mínuszt termel” – tette hozzá. Összességében tehát a szállodák nyereségesek voltak, a nagyságrend a kérdéses. További az sem elhanyagolható, hogy melyik szálloda milyen gazdasági háttérrel ment neki a tavalyi évnek: mire számított, mire kalkulált, hiszen a szállodaipar az egy hosszú távú beruházás, ebből kifolyólag nagyon sok bankhitel is terheli.
Egy átlagosnak mondott budapesti szállodát véve – például egy 80-100 szobás négycsillagos szállodát – a 2021-es energiaárak 2022-re nagyjából a négyszeresére nőttek Flesch Tamás szerint. Ráadásul ez 2023-ra még tovább növekedhet. Ez több tényezőtől függ, de leginkább a világpiaci áraktól. Ugyanis a gázárak egy októberi új gázszerződéssel akár a 6-8-szorosára is nőhettek: tehát egy 30 millió forintos éves rezsiköltség 200 millióra emelkedhetett.
Mindezek mellett a szállodák nyereségesen tudtak működni, csak nem olyan szinten, mint amire előre lehetett kalkulálni. Flesch Tamás megjegyezte, hogy ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a budapesti szállodák nagy része a járvány miatt veszteséges volt.
A szektorra nézve abszolút érezhető és komoly változásokat hozott minden szempontból az orosz-ukrán háború:
Arra a felvetésre, hogy korábban egy-kétezer forintból meg lehetett oldani például egy gyors vacsorát, míg ma már ez inkább valahol kettő és ötezer forint között van, Flesch Tamás elmondta, hogy „alapvetően a kereslet határozza meg, hogy mit lehet tenni”, de hozzátetette, hogy „borzasztó árak vannak”.
Amikor bemegyünk az élelmiszerüzletekbe, és drasztikusan megemelkedett az alapanyagköltség, az ugyanúgy drasztikusan megemelkedett a vendéglátóiparban. Hozzátéve a rezsit, hozzátéve a munkabért. Ezek az árak idézőjelben még mindig nem érték el azt a szintet, amit el kellett volna érniük.
Tehát a jelenlegi árak még mindig lejjebb vannak, mint „ahol lenniük kellene”.
Flesch Tamás egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: a magyar piac most már semmiben sincs elmaradva, se alapanyagköltségbe, sokszor lassan már munkabérben sem – bár abban még mindig valamivel alacsonyabb, mint a nyugat-európai –, és rezsiben is nagyjából ugyanott vagyunk. Ugyanakkor, ha egy 3000 forintos házhoz rendelést nézünk, ami nagyjából hét és fél euró, akkor annyiért Nyugat Európában nem sok helyen lehetne ételt rendelni – „tetszik, nem tetszik, most már ehhez kell hasonlítani, mert a költségstruktúra nagyjából ott van”.
A külföldiek visszatérése Flesch Tamás szerint folyamatos, és nem csak a gyengébb forintárfolyam, valamint az árak miatt, hanem azért, mert Budapest, Magyarország igenis egy nagyon népszerű és nagyon jó desztináció, ahová érdemes eljönni.
Összességében mi pozitívak vagyunk 2023-mal kapcsolatban, de nagyon sok olyan tényező lehet, ami pillanatokon belül változhat bármilyen irányba. Nem tudjuk, hogy a magyar lakosság zsebében mennyi pénz fog maradni a Szép-kártyákon kívül arra, hogy a vendéglátóhelyeken és a szállodákban költsék el
– fogalmazott a szakszövetség elnöke. A Szép-kártyákról még elmondta, hogy jelenleg bármelyik zsebből lehet költeni a pénzt, ami mindenképpen pozitívum.
Azt reméli, hogy a rezsiválság valamilyen formában megoldódik az idén, de ettől függetlenül egy „nagyon hektikus és izgalmas” évet vár. Szerinte közép- és hosszú távon „a magyar turizmus abszolút fejlődő szakaszában van, nagyon erős, akár a belföldi, akár a külföldi részt tekintjük”. Úgy véli, hogy az elmúlt évek nehézségei után egy pozitívabb időszak jöhet az ágazatban.
