Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Szabó M. István, 2022. október 3. Fotó: Napi.hu
Pletser Tamás nem először a Napi.hu podcastjának vendége, de a májusban felvett korábbi beszélgetésünk óta a helyzet nemhogy egyszerűbbé vagy átláthatóbbá, de az európai gázellátást és az energetikai korszakváltást illetően sokkal inkább végzetessé vált.
Sok irányból megközelíthető lett volna a témakör, de az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása (felrobbanása) valódi „cassus belli”, erről a pontról sok minden értelmezhetővé és magyarázhatóvá vált. Ezért is kérdeztem a vendéget elsőként arról, hogy szerinte mi és hogyan történt az orosz-német gázvezetékkel.
Pletser Tamás szerint az több mint valószínű, hogy szabotázsakció történt. Van elmélet víz alatti drónok támadására is, de a legérdekesebb verzió az, hogy egy csőgörényre helyezték rá a bombát – vagyis az oroszok, a csővezeték belsejéből robbantották fel. E szerint a csöveket üzemeltető Gazprom – vagy rajta keresztül mások – szervizelésének álcázva akár hetekkel korábban elhelyezték a robbanószerkezeteket a csövekben, amelyeket aztán távirányítással detonáltak.
Ez azt jelenti – mondta az elemző –, hogy egyrészt mindezt bizonyítani is igen nehéz lesz, ezért jó ideig eltart majd az egymásra mutogatás, ami a gázhelyzetet és a gázvezetékek további sorsát illetően továbbra sem jó hír az európai fogyasztóknak. Másrészről arra mutat rá, hogy (ha az oroszok robbantottak, akkor), az oroszoknak a jelek szerint az ukrán háborúban már a kritikus európai infrastruktúra megsemmisítése sem számít túl nagy árnak.
Az a legfontosabb azonban, hogy ezen az Északi Áramlat gázvezetékpáron valószínűleg már soha többé nem fog gáz közlekedni Oroszország és Európa között
– mondta Pletser Tamás
A várható következményekről, az európai gázkorszak eredetileg tervezett 2035-ös vége helyett akár egy évtizeddel közelebb húzott dátuma mellett szó esett a beszélgetésben arról is, hogy az európai gázhelyzetben jelenleg hol van még szűk keresztmetszet. Az olaj- és gázpiaci elemző szerint probléma az előttünk álló télen akkor állhat elő, ha annak végén, február utolsó napjaiban, márciusban a tárolókból már lassan elfogy a kinyerhető gáz, vagy beköszönt egy extra hideg időszak.
Ez Magyarországon azt jelentheti, hogy ha a hazai gázfogyasztás úgy éri el a napi 40-50 millió köbméteres maximális igényt, hogy a hazai kitermelés ennek a tizedét képes fedezni, a gáztárolók közel kiürültek, az oroszok pedig elzárják a gázcsapot, és nem lesz más beszerzési forrás, akkor nagyon nagy bajban leszünk - mondta Pletser Tamás.
A napokban Hernádi Zsolt egy platformon arról írt, hogy szerinte a jelek szerint az orosz olajról Európa gyorsabban le tud szokni, de az orosz gázról egyrészt ez láthatóan nehéz, másrészt pedig kérdés, hogy mindez hosszabb távon is, egyáltalán lehetséges-e? Mindez egy orosz olajra profilozott cég vezetőjétől meglehetősen szokatlan kijelentés, de ettől még lehet pontos.
A kérdés inkább az, hogy mire és hogyan lehet elég, ha a kormány határozatban közli az igényét arra, hogy az eddigi, évi másfél milliárd köbméteres hazai kitermelést 2-2,5 milliárdra kellene feltornászni.
Erről, a német villamos energia fogyasztásban megugrott szénarányról és a dekarbonizációs célokról is szó volt a podcastban, és Pletser Tamás azt a kérdést is megválaszolta, hogy szerinte (mint elemző -befektetési tanácsadó) a magyar kormánynak a lakossági vagy az ipari szegmenst kellene jobban támogatni abba az irányba, hogy minél hamarabb, minél inkább leváljon a földgázról.
E válaszok megismeréséhez azonban el kell indítani a fenti videót.
