Nincs veszélyben a magyar hiperinflációs világrekord – Czeczeli Vivien, az NKE adjunktusa és a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa

Hiperinflációról abban az esetben beszélhetünk, amikor a havi árszínvonal emelkedésének mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ez a jelenség óhatatlan velejárója a háborús és a szorosan azt követő időszakoknak. „Kirívó példa erre az I. világháború utáni Németország, ahol 49 óránként duplázódtak meg az árak. A háborús jóvátétel, az ipari központok megszállása és a termelés visszaesése mind-mind ezt a hiperinflációt táplálta” – mondta Czeczeli Vivien adjunktus.

Az állami ilyekor pénznyomtatással védekezik, ami viszont óhatatlanul pénzromláshoz vezet. Érdekesség, hogy a magas infláció nem kerülte el a győztes országokat sem 1918 után, hiszen az Egyesült Államokban és Nagy-Britaniában is kétszámjegyű  volt a pénzromlás mértéke.

Az infláció keresleti és kínálati oldalról is kialakulhat. Az előbbire jó példa a magyarországi 2018-as SZJA-visszatérítésnek és a 13. havi nyugdíjnak is megmutatkozik az inflációs hatása pár hónapon belül. A kínálati hiány eklatáns példája a chiphiány, amely szintén árakat felverő hatással bír. Az energiahordozók esetében is ugyanez a helyzet.

– világította meg a helyzetet Czeczeli Vivien. A magyar hiperinfláció világrekord, abban a tekintetben, hogy 15 óránként megduplázódtak az árak.

• Milyen lehetőséggel élt a magyar állam, hogy letörje ezt a brutális hiperinflációt?
• 1946-ban bevezették a forintot. Hogyan hatott ez a gazdasági stabilitásra?
• A központilag szabályozott fix árak hogyan hatottak a termelésre?
• Ma melyik országokban üti fel a fejét a hiperinfláció?

Mindezekre a kérdésekre választ kapunk az Economx gazdasági podcastjából, a Krachból.