Megtörténhet, hogy egy állam eltitkolja a hiperinflációt? – Erdélyi Dóra makrogazdasági elemző

A hiperinfláció egy drasztikusan magas pénzromlást takar, amikor hónapról-hónapra legalább 50 százalékkal növekednek a fogyasztói árak. Ilyen esetben a gazdaságok gyakorlatilag működésképtelenné válnak, hiszen a társadalom már nem szívesen fogadja el a hazai fizetőeszközt, helyette külföldi valutát használnak vagy átállnak a cserekereskedelemre.

Az állami kiadások jelentős megnövekedése a hiperinfláció kialakulásának leggyakoribb oka, amit már sem a bevételekből, sem pedig hitelekből nem képes fedezni az adott állam. Ezért kénytelen egyre több pénzt nyomtatni, ami veszíteni fog az értékéből, hiszen egyre több lesz belőle forgalomban.

A háborúk mellett az ókori Rómában a dénár romlását a gazdasági teljesítmény visszaesése és a pestisjárvány is elősegítette. A pénz ezüsttartalmát elkezdték csökkenteni, ami természetesen inflációt generált – mesélte Erdélyi Dóra makrógazdasági elemző a Krachban.

• Mi idézte elő a venezuelai inflációt 2018-ban, és hogyan kezelte ezt a jegybank?
• Mivel próbálják kivédeni a hiperinflációt általában az érintett államok?
• A zimbabwei extrém pénzromlás mérséklésére milyen eszközt talált a kabinet 2008-ban? 
• Elképzelhető-e az napjainkban, hogy egy jelentős állam eltitkolja a hiperinflációt?

Mindezekre a kérdésekre választ kapunk az Economx gazdasági podcastjéből, a Krachból.