Tálas Péter: a terrorista nem abban különbözik, hogy mást használ mint mi

A hétvégi isztambuli robbantás hírére kezdtünk el készülni erre a podcastra. Leginkább azért, mert nem értettük, hogy egy, sok magyar által is pontosan ismert, látott, kedvelt helyen végrehajtott terrortámadással miért csak igen keveset foglalkozik a magyar sajtó. Hiszen: a helyszín "itt van a közelben", a támadás civilekre irányult, a mutatott erőszak érthetetlen... s bár az oroszok ukrajnai háborújából származó megrázó képekkel naponta szembesülünk, de Törökország esetében azért mégiscsak egy háborúban nem lévő országot ért támadás. Akkor még nem tudtuk, hogy a terrorizmus újbóli értelmezése nem is lehetne időszerűbb. A Napi.hu friss videós podcastjában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Hatan meghaltak abban a bombamerényletben, amely a múlt hét vasárnapot meghatározta Isztambulban, majd napokig Törökörszágban, de miután kiderült, hogy nincs magyar áldozata vagy sérültje, csak igen kis időre például Magyarországon. A videós podcasttal innen indultunk, az első kérdés is erre vonatkozik: Mi a jelentősége a hétvégi isztambuli merényletnek?

"Isztambul sétálóutcáján letettek egy csomagot, amiben TNT volt (...) ezt úgy szoktuk nevezni, hogy ez a stratégiai terrortámadás" - kezdte Tálas Péter, aki szerint ebben a helyzetben az volt szakmailag a leginkább feltűnő, hogy az adott sétálóutca mindig tele van turistákkal, ezért itt robbantást bevállalni biztosan nem másról szólt, mint a nyilvánosság felkeltéséről. Az intézetvezető szerint annak pedig, hogy Magyarországon mégsem sikerült az érdeklődést ezzel a cselekedettel igazán felkelteni, leginkább az lehet az oka, hogy "van egy sor egyéb probléma" is, ami fontosabbnak tűnt a magyarországi médiafogyasztók számára.

Törökországot a közvélemény ráadásul a terrorizmus szempontjából nagyon gyakran a Közel-Kelethez sorolják inkább, nem pedig Európához -magyarázta a szakember, aki arra a kérdésre is válaszolt, hogy hova lehet az isztambuli robbantást a terrorizmus történetében elhelyezni. [Ennek megismeréséhez viszont meg kell nézni a lenti videót.

A Napi.hu saját helyszíni beszámolóját az eseményről itt olvashatja.

Nem használnak mást

A felvetésre, hogy vajon mi az oka annak, hogy míg a 2000-es évek elején sikeres terrorakciók sora történt meg Európában, az utóbbi években viszont ezek a támadások szinte eltűntek, Tálas Péter szerint a válasz megértéséhez messzebbről kell elindulni. Elmondása szerint meg kell érteni, hogy a terrorizmusnak megvan a maga infrastrukturális igénye is, de van egy technikai fejlődési íve is. Ez utóbbi - mondta a szakember -szerint azért is fontos, mert 

- mondta. És mivel 2001. szeptember 11.-e után a civilizált világ, és benne Európa megértette, hogy "nem csak az veszélyes, ha a terroristák nálunk robbantanak, hanem az is, ha nálunk pihennek vagy tőlünk szerzik a pénzt az akcióikhoz", a terrorelhárítás is sokat fejlődött. Sőt: olyan országokban is létrehoztak efféle szervezeteket és infrastruktúrát, amelyet korábban, eddig terrorral még csak meg sem fenyegettek. 

Tálas Péter elmondta: fontos rögzíteni, hogy a terrorista nem abban különbözik, hogy mást használ mint mi; (van mobilja, használ Facebookot, WatsUpot stb.), hanem a szándéka más, mint nekünk. Ezt a szándékot pedig a világ egyre inkább ellenőrzött-ellenőrizhető kommunikációs infrastruktúrájában kiépülő "nagy testvér" egyre nagyobb pontossággal képes megfigyelni, észlelni és időben kiszűrni.

A gyanú megítélése szubjektív

Az SVKI intézetvezetője szerint a megfigyelések engedélyezésekor azért is jó indok a terrorizmus gyanúja, mert a terrorizmus, az, hogy ki is a terrorista-gyanús, az gyakran meglehetősen szubjektív megítélés kérdése. Ez is az oka annak, hogy Európa és a terrorizmus viszonya megváltozott. Manapság azonban már nem a Közel-Kelet, hanem a szubszaharai Afrika területei tekinthetők a globális terrorizmus központjának. Azt, hogy mi ennek az oka, Tálas Péter szintén elmagyarázza (a fenti videó elindításával ez a válasz is megnézhető). 

Mitől kell ma, és mennyire is kell félni a terrorizmusról valójában? - hangzott el a kérdés azok után, hogy a podcast vendége elmondta, Magyarország továbbra sem számít elsődleges célpontnak a világban.
Azt kell nézni - kezdte Tálas Péter, hogy hol vannak olyan konfliktusok a világban, ahol ilyen szervezetek erre a konfliktusra ráépülhetnek; hogy hol van olyan "gyenge állam", ahol kialakíthatnak rendszereket és hosszabb tára is  "berendezkedhetnek" ilyen szervezetek.

Ha az EU...

Mert minél inkább tud államként működni egy-egy ilyen szervezet, annál nagyobb erőforrása lesz arra, hogy nemzetközileg is terrorizmust kövessen el. Ha van olyan nemzetközi konfliktus, amiben az EU is, vagy valamelyik tagországa részt vesz, és ott létezik, jelen van ilyen, megerősödött terrorszervezet, na akkor ott érdemes figyelni a hátországban is - magyarázta Tálas Péter.

Innen egy lépés csupán az, hogy miként ítélhető meg aktuálisan Oroszország.  Az észt parlament október közepén úgy határozott, hogy Oroszországot a terrorizmust támogató országok közé sorolják. Az illetékes EU-biztos akkor, pár nappal később azzal utasította el ezt a kategorizálást, hogy nincs hozzá jogosítványa, hogy egy harmadik országot terrorista államnak minősítsen. Most mégis az a hír, hogy Brüsszel mégis megteheti ezt a lépést.

Mit jelent ez pontosan és mi következik ebből? - A kérdésre a választ a fenti videó tartalmazza, érdemes elindítani!