„A magyar inflációs adat kirívóan magas, még a térséghez képest is, tehát a magyar fogyasztók számára ez különösen fókuszban volt, de ez egy világjelenség” – erről beszélt a napi.hu podcastjében Pogátsa Zoltán közgazdász.
Az egész világgazdaságban – talán Japán és Kína kivételével - szinte mindenhol, a nyugati világban elég jelentős infláció volt. Ennek okozója az elsősorban az energiaárak robbanása volt.
„ A globális inflációt tolta az, hogy főleg a gáz, de az olaj és az áram esetén is egy iszonyatosan nagy ugrás volt az év elején, az év közepén tetőzött, és aztán utána egy visszafelé korrigáló tendenciát látunk.” – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, ha az energia ára magas, akkor abból adódóan az élelmiszerek ára is megy fölfelé, hiszen a modern mezőgazdaság az rettentően energiaintenzív, ezen belül is nagyon erősen műtrágya intenzív, ami pedig szintén gázfüggő.
Az ársapkákról szólva a közgazdász azt mondta: a kamatsapkák legalább annyira fontosak, mint az élelmiszerárak ársapkái, ugyanakkor az üzemanyag vonatkozásában nem biztos, hogy az ársapka volt a legjobb megoldás.
„A benzinársapka időszakában Magyarország volt az egyetlen európai uniós ország, ahol nőtt a benzinkereslet. Energiaválság közepén, klímaváltozás közepén növekvő benzin üzemanyag-felhasználás az nagyon-nagyon problémás. Az Európai Unió többi országában nagyjából stabil volt, az se jó, mert igazából csökkenő kellene, de Magyarország volt az egyetlen, ahol nőtt.
A vállalkozások piaci áron vették a benzint, és ez dobta az inflációt, majd amikor kivezették a lakosságét, akkor az megint dobott egyet az infláción.”- mondta Pogátsa Zoltán.
Ettől egészen eltérő az élelmiszerek kérdése. A közgazdász úgy fogalmazott: a magyar lakosság egy része kiárazódott az élelmiszerpiacról és érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi lenne a magyarok egy jelentős részével, ha nem lenne élelmiszerársapka.
Tehát miközben gazdasági hatása valószínűleg nem sok volt abban az értelemben, hogy
„Az élelmiszerárak Magyarországon emelkedtek a legnagyobbat, 43 százalék környékén emelkedtek, míg Nyugat - Európában, vagy általában Európában inkább 20%, az is nagyon magas, de nálunk több mint dupla volt az emelkedés, tehát nem fogta meg az élelmiszerár emelkedését az élelmiszerár-sapka.”- mondta a közgazdász, hozzátéve: vélhetően az áll az áremelkedés hátterében, hogy az élelmiszertermelők is jelentős mértékben árat emeltek.
Ez is jelentős különbségeket okoz a társadalmi rétegekben, bár Pogátsa Zoltán szerint Magyarországon sosem volt igazából középréteg.
„Hosszú idő óta az a helyzet, hogy mondjuk, hogyha sorba állítjuk a magyarokat, 1-től 100-ig, és sorba állítjuk az európaiakat 1-től 100-ig mind a kettő jövedelem szempontjából, akkor a 73. pozícióban lévő magyar az alulról a hetvenharmadik pozícióban lévő magyar, az nagyjából olyan szinten él, vásárlóerő paritáson.” – mondta, kiemelve: az összeurópai összehasonlításban, aki alulról a 25., azt nem tartják középosztálybelinek.
A magyar társadalom alsó 70 százaléka az nem él középosztálybeli szinten, és ugyanezt mutatják a megtakarításokról szóló felmérések. A magyarok négyötödének 3-4 hónap után elfogy a megtakarítása, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincsenek megtakarításai a magyar társadalom jelentős részének.
A reálbérek helyzetéről a közgazdász azt mondta, hogy áltagos inflációval számolva is reálbér csökkenésre kell számítani. Magyarországon nincs ár-bér spirál.
„Ami van, az ár-ár spirál, vagy ahogy a jegybank nevezi, profitabilitási spirál.35 százalékos volt idén a profitnövekedés a magyar vállalkozások körében” – mondta Pogátsa Zoltán.
A 23%-os infláció mellett a reálbérek csökkennek, a profit pedig 35 százalékkal nő, ami alapján látható, hogy a cégek próbálják tartani a profitabilitást. Viszont miközben a munkavállalók nem tudnak úgymond alkudni a bérek vonatkozásában, addig a vállalkozók rugalmasan változtathatják – emelhetik az áraikat.