Economx, 2025. február 27. Fotó: Getty Images
Van-e lakhatási válság 2025-ben Magyarországon? Milyen hatások alakítják a lakásárakat Magyarországon? Az Economx új, induló Real Talks podcast-sorozatában Massányi Tibor, a DVM Group managing partnere és Pados Gergely, a Cushman & Wakefield hazai ügyvezető igazgatója beszélgetnek a lakáspiacról, a befektetési lehetőségekről és általában a fejlesztések jövőjéről.
Vendégek:
Massányi Tibor - DVM Group, managing partner
Pados Gergely - Cushman & Wakefield, international partner head of Hungary
Lakhatási válságnak nevezhetjük, ha a társadalom jelentős része anyagi körülményei miatt nem tud lakást vásárolni, de azt is annak tekinthetjük, ha nincs választék, vagyis kellő elérhető mennyiség a piacon. Sőt, az is fontos szempont, hogy vajon a fiataloknak mekkora esélye van a jelenlegi körülmények között első lakást vásárolni, mondja Massányi Tibor.
De valójában nekünk új ez a fogalom, hiszen a nyugati országokban az emberek jelentős többsége bérlakásban él, saját otthont a magas árak miatt nehezebben vagy nem tud vásárolni, teszi hozzá Pados Gergely. Ráadásul Magyarországon gyors ütemben nőttek a lakásárak Európai Uniós összevetésben, ennek következtében a folyamatos drágulás egyre több társadalmi csoportot szorít ki a piacról, és egyre távolabb kerülnek attól, hogy saját tulajdonú lakóingatlannal rendelkezzenek.
Új idők új szemlélettel
Vagyis hosszú távon át kell alakítanunk a megszokott szemléletünket, hiszen a többség alapvetően bérelni fog ingatlant és nem vesz. De ez teljesen normális állapot. Ha nincs lakásunk, az nem biztos, hogy válság, csak nálunk ez még ez új jelenség. Megszoktuk, hogy a nagyszüleinktől, szüleinktől öröklünk ingatlant, ami a legtöbb ember számára az egyetlen vagyontárgy. De lehet, hogy a következő generáció már más mentalitással fog ehhez a kérdéshez közelíteni.
Az is érdekes szempont, hogy most a befektetői szándékkal újépítésű lakást vásárlók torzítják-e a piacot, vagyis feljebb mennek-e az árak. Ugyanis eddig nem álltak rendelkezésre azok a feltételek, hogy a fejlesztők bérlakásprogramot indítsanak. Talán ez a fajta beruházási volumen idén indulhat el a kormány lakásépítési programja segítségével.
Ennek egyik szegmense lehet a diákszállók építése, hiszen nagyon sok külföldi diák tanul Magyarországon, de kevés ilyen ingatlan áll rendelkezésre. Alapvetően természetesen a magyar diákokra is gondolnunk kell. Mindenesetre egyelőre a bankfinanszírozási struktúra nem áll rendelkezésre az ilyen típusú fejlesztések kapcsán, de a diákszálló lehet az ingatlanfejlesztői piac ígéretes jövőbeni szegmense, magyarázza Massányi Tibor.
De más ingatlantípusokból is érkezhet állomány a lakáspiacra, így az irodapiac válsága miatt a régebbi irodaépületek funkcióváltáson mehetnek keresztül, amelynek eredménye akár a szállodák mellett lakófunkció is lehet. Ugyanígy a fejlesztők a munkahelyi kultúra átalakulása miatt az irodaberuházások mellett még jobban nyithatnak a lakáspiac felé, erre számos példa van már nálunk is, teszi hozzá Pados Gergely.
A befektetők várják az új terméket
Az elérhető új kereskedelmi ingatlanok nagyságrendjének visszaesése miatt az ingatlanbefektetői kör is átalakult, hiszen amíg jó tíz éve a külföldiek domináltak, most számuk jelentősen visszaesett, és a hazai szereplők viszik a prímet. Ellenben a lakáspiacon egyre több külföldi jelenik meg, hiszen a nyugat-európai árakhoz képest még mindig nagyon kedvező statisztikákkal rendelkezünk. Például Prágában is 30-40 százalékkal drágább az újépítésű lakás, mint Budapesten.
Visszatérve az irodapiacra, a beruházóknak egyre szofisztikáltabb termékekkel kell előrukkolniuk, hogy a külföldi befektetők ráharapjanak. A Váci út és Dél-Buda továbbra is fókuszban van, de valóban egyedi ingatlanokat kell építeni, hogy vonzóak legyenek a befektetők számára, elemzi a piacot Massányi Tibor.
Az elmúlt években folyamatosan csökkent a befektetési volumen, elég csak megnézni a 2017-es és a 2024-es nagyságrend közötti különbséget, mondja Pados Gergely. Vagyis időt kell adni a piacnak, hogy új, értékes termékek jelenjenek meg, amelyeket megvehetnek a befektetők. Ráadásul arra is figyelni kell, hogy az ESG-követelmények miatt zöld beruházásról legyen szó. Sőt, ide kapcsolódik, hogy a fejlesztések ma már nem önmagukban épülnek, hanem a tágabb városszövethez kell alkalmazkodniuk, legyen az pláza, irodaház vagy éppen lakópark.
Iratkozz fel, és ne maradj le további videó podcastjeinkről sem https://bit.ly/36WPlma Olvasd a legfrissebb cikkeinket https://www.economx.hu/ Kövess minket Facebookon
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
