Nem kell többé robotolni: Elveszi a munkád a GPT 4o

Az GPT 4o már nem csak lát, és hall, hanem a szerzett információt, emberi gesztusokkal le is tudja reagálni. Képes képkockánként értelmezni egy videót. A képet, hangot, írott szöveget összefüggésében használja. Ha kell, félbe tudjuk szakítani a mondandóját és eltűnt az egy-két másodperces reakcióideje is.

Ehelyett, pontosan úgy reagál egy helyzetre, ahogy egy ember tenné.

Keleti Arthur hozzátette, hogy pár nappal később a Google is előrukkolt egy képességeiben hasonló modellel, így az OpenAI nem marad vetélytárs nélkül.

Az Economx adásában érintettük a munkahelyek megszűnésének kérdését. Keleti Arthur szerint egyre közelebb jön hozzánk az a pillanat, amikor nem tudjuk majd eldönteni telefonon, hogy egy ügyfélszolgálatossal vagy egy mesterséges intelligencia alapú robottal beszélgetünk.

Feltűnő változás az OpenAI-nál, hogy eddig hangban visszafogottak voltak, viszont mára már hangklónozást is bevetnek. Összességében egyre jobban teljesítenek ezek a robotok, és egyre jobban értik és használják az emberi kontextust.

Például képesek nevetgélni vagy elnézést kérni, oda illő szituációban. Egyre kevesebbet „hallucinálnak”.

Keleti Arthur beszélt arról is, hogy ma még veszteségesnek számít, az AI alapú rendszer kidolgozása és fejlesztése:

Az invesztálást indokolja, hogy hatalmas nagy változást és eredményeket, akár felfedezéseket is elérhetnek a MI alapú rendszerek, akár a tudomány, a gazdaság vagy csak a hétköznapi élet területén. Ezzel együtt bőven nagy a hype, hiszen Az OpenAI-nak 22 százalékot nőtt a bevétele egy hét alatt, mióta piacra dobta a GPT 4o-t.

Az egyik leggyakrabban felmerülő probléma az adatbiztonság megőrzése. Az EU hozott egy törvényt, ami tiltja az arcfelismerést vagy az emberek manipulációját az MI alapú rendszereknek. Keleti Arthur szerint az emberi színvonalú érvrendszerük miatt rengeteget kell őket tréningezni, hogy az általunk elfogadott normák szerint viselkedjenek.

Több peres ügyről is szó esett az Economx interjújában. Ezek hátterében gyakran a szerzői jog kérdésköre és annak megoldatlan problémája áll. Ezt megerősítette Keleti Arthur, aki szerint egyre nehezebben lehet bizonyítani azt, hogy ki milyen anyagokat használ fel az általa fejlesztett mesterséges intelligenciához.