Esküdt Gábor tanácsadó, a készülő új jövedéki törvényről, amelynek tervezetét a kormány már közzétette, elmondta: a legfontosabb cél az egyszerűsítés, a joganyag 140 oldalról 71-re csökken. Az új jogszabály általánossá teszi majd az elektronikus eljárásokat és a zárjegyrendszert; továbbá változtat a jövedéki biztosítékok és adatszolgáltatások rendszerén.

A 47-féle adóraktártípus helyett - néhány kivételtől eltekintve - egyféle lesz; az adóraktárak jövedéki biztosítéka is átalakul, azt az aktuális adókockázati viszonyokhoz igazítják majd. Ezáltal szavai szerint egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, a jövedéki biztosíték pedig éves szinten akár 80 százalékkal is csökkenhet.

Kevesebb nyilvántartást kell majd vezetni, 2018-tól pedig az adóraktárak részére is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti az adóbevallás. Új jogintézményként bevezetik a kisüzemi bortermelő kategóriát, azok, akik egymást követő három évben saját szőlőből legfeljebb ezer hektoliter bort állítanak elő, mentesülnek az adóraktári engedély alól.

"A pálinka nemzeti kincsünk és nemzeti italunk. A magyar nemzet jövője is a pálinkáról fog szólni" - fogalmazott Tállai András, emlékeztetve arra: az 55 tételből álló hungarikum-gyűjtemény első helyén a pálinka, második helyén a törkölypálinka áll. A kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak és a mezőgazdaságnak, emellett fokozottan figyel a hungarikumokra. Az új pálinkatörvény például megerősített jogosítványokkal látta el a Pálinka Nemzeti Tanácsot - közölte.

Magyarországon már a 18. században főztek pálinkát, 1850-ben vezették be az első pálinkaadót. "Sajnos az Európai Unió kedveli ezt ma is"- jegyezte meg. Felidézte, hogy az 1930-as években a barackpálinkát világhírű magyar italként emlegették.

Minya Gábor dandártábornok, a NAV jövedéki főosztályvezetője elmondta: az Európai Bíróság döntése után, amely megszüntette a magánszemélyek esetén a pálinkafőzés adómentességét, vezették be a párlatadójegy-rendszert és kötelezővé tették a desztillálóberendezések regisztrációját. Azóta 13 044 párlatadójegyet adtak ki és 15 715 berendezést regisztráltak, miközben mintegy 170 ezer bérfőzető tűnt el. Az ellenőrzések majd kiderítik, hova lettek.

Minya Gábor a bérfőzetés szabályairól szólva kiemelte: a korábbi 200 ezer helyett jelenleg 500 ezer forint, a tervek szerint pedig a jövőben egymilliós összeghatár elérésénél kell adót fizetni.

2014-ről 2015-re 112-ről 123-ra nőtt a kereskedelmi főzdék száma, a megfizetett jövedéki adó 1,96 milliárd forintról 2,6 milliárdra. Ez idő alatt a lefoglalt alkoholtermékek mennyisége 36 százalékkal emelkedett.