Ezzel az uniós kormányok azt szeretnék elérni, hogy visszaszorítsák a nagy nemzetközi vállalatok agresszív adótervezését, ott fizessék meg az adót a cégek, ahol ténylegesen tevékenységüket végezték és nyereségük keletkezett.
Az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács luxembourgi ülésén elfogadott egyezség értelmében 2017-től lép életbe az információcsere, és a 2012-től kötött adómegállapodásokat kell a tagállamoknak megosztaniuk egymással. Az Európai Bizottság (EB) 2016-os életbe lépést és tízéves visszamenőleges hatályt szorgalmazott.
Pierre Moscovici, az EB gazdasági biztosa korrekt kompromisszumnak nevezte a megállapodást. Kiemelte: még nem látott olyan esetet, hogy egy irányelvtervezetet ilyen gyorsan elfogadtak volna. A megegyezést hét hónap tárgyalás előzte meg, az elfogadáshoz, pénzügyi kérdés lévén, a pénzügyminiszterek egyhangú döntésére volt szükség.
A nemzeti kormányokkal kötött adómegállapodások, más néven előzetes ármegállapítások és állásfoglalások lehetővé tették az új országban üzletet indító vállalatok számára, hogy előre megtervezzék adóbefizetési kötelezettségüket. Ezek az eljárások széles körben elterjedtek, és bár nem illegálisak, lehetővé teszik, hogy a vállalatok alacsonyabb adókulcsú országokba helyezzék át profitjukat és ott adózzanak utána.
A globális pénzügyi válság óta egyre jobban a hatóságok fókuszába kerülnek a vállalatok adóelkerülési módszerei Európában, részben a közvélemény nyomására. Sokan tartják igazságtalannak, hogy míg az átlagos adófizetők teljes mértékben viselik az esetleges kormányzati megszorító intézkedések hatását, addig óriásvállalatok kibúvókat kapnak alóluk.
Tavaly novemberben oknyomozó újságírók tárták a nyilvánosság elé, hogy például Luxemburg cégek százai - köztük az Amazon és a Fiat - számára tette lehetővé, hogy más országokban szerzett bevétel és haszon után a nagyhercegségben fizessenek adót, többnyire a máshol fizetendőnek a töredékét.