Újabb terhek elé nézhetnek a bevásárlóközpontokban üzletet bérlő kereskedők, illetve a hipermarketek beszállítói. A reklámadó ugyanis kiterjed a nagy alapterületű üzletláncokra, plázákra is, vagyis a nemrégiben életbe lépett jogszabály szerint a beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt az áruházláncoknak is fizetniük kell a megjelent hirdetések után. Például akkor, ha közös reklámújságban népszerűsítik az üzletházat, illetve a bérlők szolgáltatásait, akcióit. Ekkor előfordulhat, hogy az üzemeltetők nem vállalják egyedül a fizetendő terhet, hanem egy részét áthárítják a kereskedőkre.
Ha a nagyáruházak, áruházláncok, vagy akár bevásárlóközpontok bevált szokás szerint marketing-hozzájárulást kapnak a beszállítóiktól vagy bérlőiktől, akkor a hozzájárulás után elvileg reklámadót kell fizetniük. Sőt, a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknak is fizetniük kell a hirdetések után - hívta fel a figyelmet az Origo.hu-nak Békés Balázs, a Ryan adótanácsadó cég régiós vezetője.
Évek óta jellemző, hogy a plázák üzemeltetői a bérlőktől, illetve a kereskedelmi láncok a beszállítóktól különféle jogcímeken hozzájárulást szednek, ilyenek például a marketingért, reklámért fizetendő tételek. A hozzájárulásból a bevásárlóközpont általában a közös vevőcsalogató kampányokat finanszírozza, ám nem túl kedvező, hogy a jövőben emiatt kétszer is fizethet reklámadót az üzemeltető. A szakértő szerint ugyanis a jogszabály úgy szól, hogy a plázától két jogcímen is be lehet szedni a reklámért fizetendő közterhet. Egyrészt adózhat az újság elkészítésének költségei után, mert az saját célú reklámnak minősül, másrészt a beszállítótól a reklámújságban való megjelenés fejében kapott hozzájárulás után mint valamilyen reklám közzétevője - magyarázta Békés. A helyzetet bonyolíthatja, hogy a marketing-hozzájárulás kifizetője, vagyis a bérlő is adókötelezetté válhat mint a reklám megrendelője, ha nem kap az áruháztól megfelelő nyilatkozatot ennek az ellenkezőjéről.
A bevásárlóközpontok reklámbevételeinek és -kiadásainak mértékéről nincsenek információink, ha azonban a bérbeadó marketingdíjat határoz meg, annak jogcímét és elszámolását a bérleti szerződés tartalmazza - mondta a lapnak Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. Az elmúlt időszakban a legtöbb bevásárlóközpont üzemeltetője külön felhívásban fordult a bérlőkhöz, ebben az új törvénnyel kapcsolatos álláspontját ismertette.