Adópofon a kormánynak? Rengeteg pénz forog kockán

Az Európai Bíróság két héttel ezelőtti ítéletében kimondta, hogy a 2010 decemberében bevezetett - 2012 decemberében megszüntetett - bolti kiskereskedelmi különadó uniós jogba ütközhet. Mint az közismert 2010 őszén a kormány több költségvetési kiigazító intézkedést tett, ennek keretében vezették be az ágazati különadókat, amivel az energiatermelő, távközlési, illetve bolti kiskereskedelmi cégeket sújtották.

A kormány mind a mai napig büszke arra, hogy nem a hazai magánszemélyeket, hanem a "multikat" adóztatta meg, ennek érdekében, hogy kisboltokat ne sújtsa a kereskedelmi különadó, az adót a forgalom függvényében sávosan vetették ki. Az adónem három évig élt, addig mintegy 86 milliárd forintot fizettek be a multik.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Ráadásul az árbevétel meghatározásakor figyelembe kellett venni a kapcsolt cégek bevételeit is, így fordulhatott elő, hogy az egy cégben működő külföldi tulajdonú diszkontlánc az adó hatálya alá tartozott, míg a "legnagyobb magyar üzletlánc"-nak, amely franchise rendszerben külön cégekként működik nem kellett adót fizetniük. Az ügyben a Spar csoporthoz tartozó Hervis Magyarország fordult a magyar bírósághoz, amely az ügyet az luxembourgi Európai Bírósághoz utalta.

**A bolti kiskereskedelmi adó mértéke (százalék)**
Árbevétel, adóalap	Adó mértéke
0-500 millió forint	0
500 millió-30 milliárd forint	0,1
30-100 milliárd forint	0,4
100 milliárd forint felett	2,5
Forrás: Európai Bíróság

Az uniós bíróság kimondta, hogy a magyar szabályozás - az erősen progresszív adó és a vállaltcsoportba tartozó vállalkozások figyelembe vétele együttes fennállása miatt -, mint szabályozás, közvetve alkalmas lehet arra, hogy közvetetten megkülönböztessen két adózót, ami az uniós joggal ellentétes. A luxembourgi döntés szerint a konkrét (Hervis) ügyben a magyar bíróságoknak kell a vizsgálatot indítani és levonni a következtetést.

Az ügy a székesfehérvári bíróság előtt van, vélhetően a vita a Kúria előtt végződik. Az adónem három évig élt, a multinacionális kereskedelmi cégek 86 milliárd forintot fizettek be. Egy az adózók szempontjából sikeres bírósági ítélet kapcsán ezen összeg egy része visszajárhat, ám az ügyben még messze a jogerős döntés. Az NGM számításai szerint a mintegy 86 milliárdból 1-2 milliárdnyi adó járhat vissza az érintetteknek (Részletek a keretes írásban.)

Gondok lehetnek az iparűzési adónál is

Elsődlegesen a Hervis-ügy illetve, a különadó jelent egy költségvetési "időzített bombát", amennyiben az ügy a Kúriánál is a Hervis felé billen és így a hasonló kereskedelmi társaságok számára megnyílik a lehetőség a plusz adóteher visszaigénylésére - nyilatkozta a Napi.hu-nak Szalai János, a PMX Consulting Group partnere. Ennél azonban súlyosabb tétel lehet, hogy a Hervis-ítéletben megfogalmazottak, a bolti kiskereskedelmi adó sajátosságai nagyfokú hasonlóságot mutatnak a 2013. január elsejétől hatályos - egyes vélemények szerint a bolti kiskereskedelmi adó "helyébe" lépő - új adóalap megállapítási módszerrel az iparűzési adóban - tette hozzá az adótanácsadó.

Tavaly januártól az iparűzési adó alapját az árbevétel és a helyi adótörvény által tételesen felsorolt csökkentő tételeinek különbségével kell meghatározni. Ilyen a kereskedelemmel foglalkozó társaságok esetében kiemelt jelentőségű eladott áruk beszerzési értéke. Az új rendelkezés az eladott áruk beszerzési értékével az adóalap csökkentését korlátozza, az éves árbevétel függvényében sávosan. Az eredmény lényegében egy árbevétel függvényében sávosan, progresszívan növekvő terhelésű adó. Ez önmagában így még nem ütközne az Európai Bíróság által lefektetett elvekkel, de a csökkentés mértékének a korlátozásánál itt is figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozásokat és ezek árbevétel- és egyéb adatait.

Vagyis az új adóalap megállapítása során ismét hátrányba kerülhetnek, s jóval magasabb tényeges adókulccsal adóznak az olyan cégek, amelyeknek több különálló jogi formában működő kapcsolt vállalkozásuk van Magyarországon. Szemben például az olyan láncokkal, cégcsoportokkal amelyek jogilag ugyan függetlenek, de gazdasági-üzleti szempontból valójában szorosan összefonódó, összekapcsolódó társaságok láncolatából épülnek fel.

Az iparűzési adót ráadásul minden állandó tevékenység esetében fizetni kell, ellenben a bolti kiskereskedelmi adót is tartalmazó törvény (egyes ágazatokat terhelő különadó) például - néhány más ágazat mellett - a kereskedelmet adóztatta csak így.

Nem aggódik az NGM - nagyon kincstári a válasz

A Napi.hu megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is a helyi iparűzési adó "érintettsége" miatt, ám a szaktárcánál már a kiindulási alapot, vagyis a Hervis-ítéletet is másként látják. Az NGM szerint a bolti kiskereskedelmi szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított eljárásában született Európai Bírósági ítéletből - a felperes érvelésével ellentétben - egyértelműen következik, hogy a Bíróság az árbevétel adóalapként való meghatározásában nem látott problémát, és nem tartotta aggályosnak az adótábla progresszív voltát sem.

Az Európai Bíróság csak annyit állított, hogy bizonyos esetekben a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabály az uniós jogba ütközhet. Ennek eldöntését bízta az Európai Bíróság a konkrét esetben a nemzeti bíróságra. A nemzeti bíróság döntésének kimenetele pedig többesélyes - állatja a szaktárca. (Ezzel szemben az ítélet kapcsán kiadott Európai Bírósági sajtóanyag kimondja: "A Bíróság megállapítja, hogy ezen erősen progresszív adómértéknek az összevont árbevételből álló adóalapra történő alkalmazása azzal a veszéllyel jár, hogy hátrányosan érinti a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat. A Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon ez a helyzet valósul-e meg.")

Az NGM felhívja a figyelmet, hogy a Hervis-ítélet nem érinti a helyi iparűzési adót, így az Európai Bíróság döntése miatt semmikképp sem szükséges a helyi iparűzési adóalap-számítási szabály felülvizsgálata. A tárca szerint a helyi iparűzési adóalap-számításnál alkalmazandó sávos adóalap-csökkentés degresszivítása közel sem olyan mértékű, mint a bolti kiskereskedelemre vonatkozó adómérték progresszivitása volt. Sőt, a helyi iparűzési adóalap-csökkentés degresszivitásának növekedése csökkenő ütemű (100-85-75-70 százalék), szemben a bolti kiskereskedelmi tevékenység ágazati különadó mérték-táblázatának növekvő ütemű progresszivitásával (0-0,1-0,4-2,5 százalék). Tehát nem azonos analógiára épül a nevezett két adónem - állítja az NGM.