A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Pofonvágásnak felérő módosítókat nyújtott be a kormány az adótörvényekhez a zárószavazás előtt. Az Alkotmányügyi Bizottság összesen több mint százoldalas csomagot szignózott, s ebben nem csak koherenciazavarokat igyekezett tisztázni.

Kapcsolódó

Az ellenzék halasztani akart

A jövő évi adótörvényekről szóló, hétfői esti parlamenti zárószavazás elhalasztását kérte az ellenzék a több mint száz, a szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt.  Volner János (Jobbik), a záróvita előtti ügyrendi felszólalásában azt kezdeményezte, hogy csak jövő héten szavazzanak az adótörvényekről, mivel szerinte több módosító javaslat még az előterjesztés tárgyalásának kezdetén, este fél kilenckor sem volt megtalálható a parlament honlapján. Az ülést levezető Ujhelyi István tájékoztatásában úgy pontosította Volnert, hogy az általa említett módosító javaslatok este hét órakor felkerültek a Ház honlapjára. A kormánypárti többség leszavazta az erre vonatkozó jobbikos ügyrendi kérést, amiért az LMP kivonult az előterjesztés záróvitájáról.
A Fidesz részéről Rogán Antal, a vitában felszólalva azt mondta, az internetes orgánumokat látva, az újságírók már fel tudták dolgozni a zárószavázás előtti módosító javaslatokat, így szerinte erre az ellenzéknek is képesnek kellett volna lennie. "Dolgozni kéne képviselőtársaim és nem panaszkodni" - jelentette ki.

 

A parlament végül 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója - a záróvitához hasonlóan - a zárószavazáson sem vett részt.

A hétfőn megszavazott adótörvényekről bővebben itt olvashat.

Meglepetések a béren kívüli juttatások körül

A béren kívüli juttatásoknál megjelenik a piacon az Erzsébet utalvány, ami a korábban már beharangozott állami kibocsátású utalvány lesz. Az igazán érdekes ebben persze nem az elnevezés, hanem az, hogy béren kívüli juttatásként már januártól csak ilyen bocsátható ki. A korábban futott verzió még arról szólt, hogy az állam csak októbertől veszi el a lehetőséget a piacot most uraló vállalatoktól − amelyek lényegében 2013-tól csak általános adózású utalványt bocsáthatnak ki, kedvezményeset nem −, a benyújtott s megszavazott legújabb verzió azonban ezt már 2012-re előrehozza. Az idén kibocsátott utalványok beváltását ez nem befolyásolhatja, ha azok 2012. december 31-ig érvényesek, akkor az természetesen nem változik meg januártól.

Az ugyanakkor nem változott, hogy a kedvezményesen adható utalvány értéke nem lehet több havi ötezer forintnál, az üzemi étkeztetésnél pedig 12,5 ezer forint a felső határ. Ez elég alacsony összeg, így az sem zárható ki, hogy mindez ideiglenes megoldás lesz a Szép kártya hálózatának teljes kiépítéséig. Az utalványt csekk és kártya formában egyaránt ki lehet majd bocsátani. Mivel erőteljesebb a juttatások körében a kártyás elem − a Szép kártya 450 ezer, az utalvány 60 ezer forintig adható, a többi kedvezménynél pedig összességében marginális a csekk −, ezért elképzelhető, hogy a papíralapú utalvány záros határidőn belül megszűnik.

A közvélemény már-már készpénznek vette, hogy az állami kibocsátó a Magyar Posta lesz, ezzel szemben azt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány forgalmazza majd. Az alapítványnak van tapasztalata az ügyben, hiszen eddig az üdülési csekkek forgalmazásáért és az elfogadóhálózat gondozásáért felelt.

Egy pofon a munkáltatóknak

A másik pofont a munkáltatók kapják azzal, hogy a korábban ígért béremelésért cserébe járó adókedvezmény mégsem segít majd túl sokat. Első körben az került a törvénybe, hogy a bérek nettó értékének megőrzése érdekében a munkáltatók béren kívüli juttatást is adhatnak. Második körben az, hogy ha minden munkavállaló esetében megoldják a nettó bér szinten tartását, kedvezményt kaphatnak, alkalmazottanként jövőre legfeljebb 16, majd 2013-ban 12 ezer forintig 190 ezer forint bruttó bérig. Most az került a szövegbe, hogy a kedvezmény csak akkor jár, ha a béremelést nem juttatásból oldja meg a munkáltató.

Ez elvileg logikus, hiszen azzal eleve ad kedvezményt az állam, hogy nem bérben követeli meg az emelést − azzal meg elvesz persze, hogy kötelezővé teszi a béremelést. A juttatás ugyanis 31 százalékkal adózik, a bér pedig ugyanannyi elkölthető értéket alapul véve több mint a duplájával. Vagyis miért is kellene ezt még kompenzálni kedvezményekkel? Főleg úgy, hogy a kedvezmény a tb-járulékokra vonatkozik, miközben a juttatásoknál eleve nem 27 százalék tb-t, hanem tíz százalék ehót kell fizetni.

Más részről viszont nem teljesen egyenes a módosítás, hiszen a munkaadók úgy kalkuláltak, hogy a juttatások nyújtásával az emelést a kormány elfogadja majd. S ezzel eddig a kormány nem is vitatkozott. Egyedül az adhat némi vigaszt, hogy a kedvezmény akkor is jár, ha a ténylegesen befizetett − ma még tb-járulék, jövőre szociális hozzájárulási − adó ennél kisebb összegű. Ez akkor történhet meg például, ha a munkáltató más kedvezményt is igénybe tud venni.

Döntöttek az eváról is

Eldőlt, hogy 37 százalék lesz az eva, az azonban nem, hogy mikor fog megszűnni. A benyújtott módosító csak azt rendezi, hogy az eva bevételi határa 25-ről 30 millió forintra nő, kulcsa pedig 30-ról 37 százalékra. Ez nettó száz forint bevétel után az idén 37,5 forint evát és 87,5 jövedelmet jelentett, jövőre pedig 47 forint evát és 80 forint jövedelmet jelent. Arra nézve nem tartalmaz információt a módosító, meddig marad meg az eva, csak egy-két szabály született, mit kell tenni kilépéskor. Eddig − mivel elenyésző volt a mozgás − erre nem kellett külön rendelkezés, a rendszer elbírta az akár féléves ügymenetet is.