Januárban adót emeltek, új adófajtákat vetettek ki, illetve mentességeket szüntettek meg a települések és a fővárosi kerületek a Napi Gazdság Online körképe szerint.

Mivel az állami támogatások évről-évre csökkenek, érthető hogy a települések adót emelnek, és megpróbálnak új elemeket behozni a helyi adózásba - mondta a lapunknak Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára hozzátette: többen szeretnék a helyi adótörvényben szereplő maximálisan kivethető adótételek emelését, hogy a tehetősebb lakosságot megadóztathassák.

Az önkormányzatok egy része azért is lépett idén, mert december végén megszűnt a vállalkozásokra kivethető kommunális adó, amit adóemeléssel, vagy új adónemmel pótolnak. Budapesten nagy változást hoz, hogy a kerületek egy tavaly év végi törvénymódosításnak köszönhetően januártól maga működteti az idegenforgalmi adót.


Újraosztják a bevételt

Ennek kapcsán az V. kerületben idén várhatóan a tavalyi összeg hetvenötszöröse, 21 millió forint helyett közel 1,6 milliárd folyhat be idegenforgalmi adóból (ifa) és a hozzá kapcsolódó állami támogatásból.

Eddig a fővárosi önkormányzathoz került a szálláshelyek által beszedett összeg, melynek egy részét szétosztották a kerületek között, utóbbiak 2011-től viszont már dönthetnek úgy, hogy nem adják be a pénzt a közösbe, hanem saját szabályozást alkotnak és megtartják maguknak. 


Belváros-Lipótvárosban a szálláshelyeknek januártól megkezdett éjszakánként a szállásdíj 4 százalékát kell elkérniük a vendégektől, ezzel szemben a fővárosi önkormányzat 3 százalékos adót alkalmaz azokban a kerületekben, ahol továbbra sem élnek az ifa kivetés jogával és a forrásmegosztás alapján részesülnek az adóból, a rendszerből kilépők miatt jóval kisebb összegben mint eddig.

Élt a lehetőséggel a főváros II. kerülete, az idegenforgalmi adó itt vendégéjszakánként a nettó szállásdíj 2,95 százalékára rúg. (A kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások árát, valamint az áfát nem kell beleszámítani a díjba.) A már meglévő adókat érintetlenül hagyták, így a kerület költségvetésének 10-15 százalékát tudja majd fedezni az általa beszedett adókból, de ehhez jön még a főváros által megosztott iparűzési adó is. 


Óbudán is bevezették a 4 százalékos idegenforgalmi adó és jelentősen, 150 százalékkal emelték a telekadót: a négyzetméterenkénti 40 forint helyett 100 forintot kell leróni, a nem lakáscélú épületek és üdülők után fizetendő építményadó pedig több mint 15 százalékkal 1430 forintra emelkedett. A III. kerület a fővárosi forrásmegosztás kapcsán kapott iparűzési adóval és a gépjárműadóval együtt a költségvetésének több mint 47 százalékát, mintegy 10,5 milliárd forintot fedezett az adóbevételekből tavaly.


Többet fizet, aki később zárja a boltot

A XIII. kerületben is inkább maguk szedik be az ifát a főváros helyett, és 3 helyett 4 százalékra emelik az adó mértékét, ám azt még nem tudni ez mennyivel többet hozhat a konyhára a tavalyi 96,5 millió forintos bevételhez képest. Az építményadó és a telekadó esetében a 2009-es infláció mértékével 4,2 százalékkal emelik az adótételeket.

A Ferencvárosi Önkormányzat is úgy döntött, hogy maga veti ki az idegenforgalmi adót januártól, így a IX. kerületben 300 forintot kérnek a szállásadók személyenként és vendégéjszakánként. Az építményadó és a telekadó nem változott januárban a kerületben, idén a költségvetés 17 százalékát fedezik a kerület által beszedett adóbevételek az iparűzési adót nem számítva.

A főváros V. kerülete egy másik, szintén tavaly év végi törvénymódosítás kapcsán adódó lehetőséggel is él, amely szerint az önkormányzatok differenciálhatják az építményadó mértékét az üzleti célt szolgáló épületek esetében a nyitva tartás és a tevékenységtől függően. A nem lakáscélú ingatlanok tulajdonosai így a kerületben 10-25 százalékkal többet fizethetnek 2011-ben nyitvatartási idejüktől és profiljuktól függően.


A módosítás több mint 200 millió forint plusz bevételt hozhat a kerületnek, idén összesen 1,95 milliárd forintot várnak. Az önkormányzat költségvetése még készülőben, de a becslések szerint a tavalyi 7 százalékkal szemben idén a kiadások mintegy 16 százalékát fedezi a kerület az általa beszedett helyi adókból, ehhez jön még a főváros által visszaosztott iparűzési adó.


Hódmezővásárhelyen is alkalmazzák a differenciálást, és januártól több adót fizettetnek azokkal az üzletekkel, amelyek nem rendelkeznek meleg konyhával és este nyolc óra után is nyitva tartanak. Az italkiméréseknek a kiszabható legnagyobb adótételt, évente mintegy 1600 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.



Csaknem mindenütt emelnek

Debrecenben a legtöbb helyi adót érintetlenül hagyta az önkormányzat, az ipari, kereskedelmi és egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények utáni adó emelkedett 5 százalékkal - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Dr. Hornyik László, a város adóügyi osztályának vezetője. Megszüntették az adómentességet, amit eddig azok élveztek, akik külterületen lévő nem lakás célú ingatlant (például mezőgazdasági építményt) használtak állandó lakásként, és kedvezményes adótételt vezettek be az 50 ezer négyzetméternél nagyobb ingatlanokra.


A változtatások kapcsán minimális bevételnövekedésre számítanak a tavalyi 1,8 milliárd forinthoz képest, a többi adótípusból pedig ugyannyit mint az előző évben. A legnagyobb összeg természetesen a 2 százalékos helyi iparűzési adóból folyik be a város kasszájába, tavaly 8,7 milliárd forintot tett ki, ehhez képest az idegenforgalmi adóból csupán 72 millió forintot várnak. Debrecenben az adóbevételekből a költségvetés mintegy 25 százalékát fedezik.

Pécsett idén a már meglévők mellett új adót vetnek ki, januártól az 1500 négyzetméternél nagyobb telkek után kell fizetni 5 forintot négyzetméterenként, de az értékhatárig nulla forint az adó, és egyéb mentességeket is alkalmaznak, nem kell leróni a terhet például annak a vállalkozással nem rendelkező személynek, aki a telken álló építmény után fizet adót.


A többi adótípust változatlanul hagyta az önkormányzat, maradt például a 2 százalékos iparűzési adó. Azt még nem tudni, hogy idén mennyi folyhat be a város kasszájába a helyi adókból, a költségvetésről szóló rendelet még nem készült el, a kiadások 15-17 százalékát fedezik az adóbevételek - tájékoztatott Milter Anna, az önkormányzat adóügyi osztályvezetője.


Szegeden adóemelést hajtottak végre, az építményadó több mint 14 százalékkal emelkedett, de az adózók számára pozitív változás is történt: mentességet adtak a húsz négyzetméternél kisebb vállalkozási célú ingatlanokra.  Az idegenforgalmi adót mintegy 8 százalékkal emelték, az iparűzési adó viszont továbbra is 2 százalék, ami a városnak tavaly csaknem 7,2 milliárd forint bevételt hozott. A város bevételeinek mintegy 16 százaléka származik az adókból - tájékoztatott Zombory Pál, az adóiroda vezetője.

Sopronban lényegében nem módosult az adóztatás, a vállalkozók kommunális adója megszűnt a helyi adókról szóló törvény módosítása miatt, helyette építményadót fizetnek majd a nem lakás céljára szolgáló épületek tulajdonosai.


Forrás: pm.gov.hu