Bár a szakértők egyöntetűen kiállnak a népszerű béren kívüli juttatás mellett, ami egymillió felhasználójával és évi 80 milliárdos forgalmával a turizmus növekedésének motorja, mégis megszűnhet 2018 januárjától a Széchenyi pihenő (Szép) kártya - írta a lap kormányközeli forrásokra hivatkozva. Eszerint kivezetnék a cafetériarendszerből a Szép-kártya mindhárom (vendéglátás, szálláshely és szabadidő) alszámláját.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke azzal érvelt, hogy a kártya forgalma évente 80-90 milliárd forintot tesz ki, és több mint egymillió munkavállaló használja, ezzel növelve a többi között a családi tulajdonban lévő vidéki panziók, vendégházak forgalmát. Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a Szép-kártya az egyik legfontosabb béren kívüli juttatás, amely jelentős, máshonnan nehezen pótolható turisztikai fogyasztást generál - írta a Magyar Nemzet.

Kapcsolódó

Szép-kártyát jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt., az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft., valamint a K&H Csoportszolgáltató Kft. bocsát ki.

Korábban az Erzsébet -utalványt is hírbe hozták azzal, hogy megszűnik jövőre. Ehhez képest 2017-ben mégis megmarad a választható béren kívüli juttatások körében az Erzsébet-utalvány. E cafeteriaelem adózása azonban jövőre sokkal kedvezőtlenebbé válik, így használata várhatóan az idei töredékére zsugorodik majd. Egyesek szerint azonban még így is számos vállalkozás marad, amely készséggel alkalmazni fogja - írta nemrégiben a Napi.hu.

A problémák forrása, hogy 2016. februárban az Európa Bíróság úgy döntött, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány egyes elemei, mivel akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság által most tetemre hívott magyar cafeteria-rendszer 2012. január 1-jétől indult.

Ezek voltak a bíróság fő érvei:

  • Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát sérti az irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
  • A magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a Szép-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek. Ráadásul kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság szerint a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények nem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek. Az, hogy székhelyüknek Magyarországon kell lennie, az irányelv értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
  • Kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni azon feltételnek, amely szerint a Szép-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Az uniós az irányelv viszont kizárólag akkor teszi lehetővé valamely szolgáltatás nyújtásának meghatározott szolgáltatók számára való fenntartását, ha az ilyen korlátozás nem jár a szolgáltatók székhelyének helyén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel. A bíróság szerint a jelen ügyben ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.
  • A magyar jogi szabályozás azáltal is megsérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő, ezzel megfosztva a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. A bíróság szerint a kötelezettség nem áll arányban a követett céllal, vagyis a fogyasztók és a hitelezők védelmével, mivel e cél elérésére többek között kevésbé korlátozó intézkedések is rendelkezésre állnak.
  • A szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra kész étel formájában természetbeni juttatást, és hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára e tevékenység tekintetében fenntartott monopólium mind a letelepedés szabadsága, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága megsértésének minősül. Az Európai Bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a szóban forgó gazdasági tevékenységből származó bevételeket a jelen ügyben az MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

A februári bírósági ítélet óta a magyar kormány nem nyúlt hozzá a Szép-kártyák szabályaihoz. A fő változás a készpénz-cafeteria bevezetése: eszerint 2017-től évi százezer forint értékben adható minden munkavállalónak kedvezményes (34,51 százalékos) adóztatással.