Csábító ajánlatot kapott egy olvasónk: programozóként dolgozhat egy másik uniós tagállamban bejegyzett és ott működő cégnél Magyarországról. Az ajánlat szerint a jó keresettel kecsegtető munka után keletkező jövedelem adóját a külföldi cég a másik tagállamban fizetné meg - mindez alapvetően jó ajánlatnak hangzik az ebben az esetben fizetendő alacsonyabb adó- és járulékterhek miatt.

Az ajánlat ismeretében olvasónk azonban máris belefutott egy, az eddigi életét bonyolító problémába, az egészségügyi ellátás kérdésébe. A 2014. január 1-jétől érvényben lévő törvény alapján ugyanis, ha az egészségügyi járulékot egy másik uniós tagállamban fizetik, akkor itt Magyarországon maximum sürgősségi ellátásra lesz jogosult térítés nélkül, minden más ellátásért fizetnie kellene.

Kapcsolódó

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha nem sürgősségi ellátást szeretne igénybe venni az esetünkben Írországban biztosított személy, akkor az a következőképpen nézne ki: az adott ellátásra árajánlatot kell kérni, amit ki kell küldeni az ír tb-szervnek. Az ottani "OEP" visszaigazolja, hogy ugyanaz az ellátás ott mennyibe kerülne. Amennyiben itthon drágább a kezelés, a biztosítottnak kell állnia a többletet, ellenkező esetben az ír tb állja a költségeket.

(Ha az egészségügyi ellátással kapcsolatban hasonló helyzetbe került és szeretné megosztani velünk, küldje el történetét a [email protected] e-mail címre.)

Európai Uniós szabályozás ugyanis az egyszeri biztosítás elvét írja elő, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak egy tagállamban lehet valaki biztosított, ami főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti tagállam - hívta fel a figyelmet Harcos Mihály, a Jalsovszky ügyvédi iroda vezető ügyvédje. (Miután a kettős adóztatás, illetve járulékfizetés elkerülésére vonatkozó szabályok országonként meglehetősen eltérőek lehetnek, az egyszerűség kedvéért egy tagállamról, Írországról beszélünk majd cikkünkben a továbbiakban, miután szakértőkkel folytatott beszélgetésünk alapján úgy tűnik, ez a tagállam gyakrabban előfordul - a szerk.) Tehát a példában szereplő esetben Írországban kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem részesül egészségügyi ellátásban - magyarázza Harcos. A konkrét esetben ugyanis a magányszemély magyar állampolgár, Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, ezért - az Írországban megfizetett járulékok alapján - Magyarországon is jogosult lesz egészségügyi ellátásra. Ennek érdekében nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, a magyarországi ellátás költségeit ilyenkor az ír biztosító fedezi. Fontos azonban, hogy az ellátási jogosultság érdekében a magánszemélynek megfelelően igazolnia kell, hogy Írországban biztosítási jogviszonya van, ami alapján a járulékokat megfizette.

Veszélyes játék

Emellett azonban az sem egy egyszerű kérdés, hogy egy ilyen szituációban melyik országban kell adóznia az illetőnek: valóban hátradőlhet-e, mondván az ír cég bejelentette és Írországban leadózzák az ott keletkező jövedelmét, és itthon ezzel már nincs semmi dolga - mint ahogy ezt a foglalkoztató cég egyébként sugallta is az újdonsült munkavállalók felé.

Az, hogy ki hol fizet adót és járulékot, nem választás kérdése. Aki Magyarországon lakik és dolgozik, annak a jövedelme után itthon kell adót és járulékot fizetnie. Ha ezt valaki nem így teszi és kiderül, büntetés lesz a vége - figyelmeztetett kérdésünkre válaszolva Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere. Az elmaradt adót és járulékot pedig a magánszemélytől fogják behajtani - tette hozzá. A szakember megjegyezte azt is, hogy több ehhez hasonló esettel találkozott már, azaz többen próbálkoznak ezzel a lehetőséggel, de ezt a megoldást meglehetősen kockázatosnak tartja.

Nyári szerint az ajánlat kétségkívül kecsegtetőnek tűnik, de nem árt a körültekintés - ő személy szerint nem javasolja ezt a megoldást, miután szerinte nagyobb az esélye, hogy az alkalmazott húzza a rövidebbbet és nem a cég, amelyik őt alkalmazza. Egy esetleges adóvizsgálat esetén ugyanis - ha szabálytalanság áll fenn - nagyon nehezen védhető helyzet alakulhat ki.

Az ilyen esetekben ugyanis a belföldi illetőség a meghatározó, azaz az, hogy hol él az illető életvitelszerűen, vagyis melyik tagállammal szorosabbak a személyes és gazdasági kapcsolatai. Ez tartózkodás alapján a legtöbb esetben 12 hónap alatt minimum 183 napot jelent. Nyári szerint ez általában nagyon könnyen bebizonyítható - például bankszámla, közműszámlák alapján -, még ha papíron úgy is tűnik, hogy az adott személy az adózás és járulékfizetés szemponjából a kedvezőbb államban él is.

Nem lehetetlen a szabályos megoldás

A példában szereplő Írországban dolgozó magyar állampolgár adózási szempontból a magyar jog (személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény) szerint belföldi illetőségűnek minősül az állampolgársága alapján - mutatott rá Harcos. Előfordulhat azonban, hogy az ír jog alapján Írországban is belföldi illetőségű lesz, mert például rendelkezik Írországban lakóhellyel vagy az adott évben elegendő időt tölt Írországban ahhoz, hogy ott illetőséget szerezzen. Azt, hogy ilyenkor az illetőnek ténylegesen melyik országban lesz illetősége, a Magyarország és Írország közötti kettős adózási egyezmény alapján kell eldönteni - mondta Harcos. Amennyiben ezen adóegyezmény szerint mindkét országban van lakóhelye, akkor ott kell belföldi illetőségűnek tekinteni, ahol a létérdekei központja van (tehát abban az államban, amellyel a személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak) - magyarázta Harcos.

Amennyiben a fentiek alapján azt feltételezzük, hogy a példában szereplő személynek Magyarországon lesz illetősége, akkor a magyar adójogszabályok alapján a belföldi illetőségű személyek összes jövedelme adóköteles Magyarországon függetlenül attól, hogy az magyar vagy külföldi forrásból származik. Tehát a példában szereplő személy Írországban keresett munkajövedelme adóköteles Magyarországon - hangsúlyozta Harcos.

Miután ezt a munkajövedelmet Írország minden valószínűség szerint ugyancsak adóztatja - hiszen a munkavégzésre Írországban került sor - az így esetlegesen előálló kettős adózás feloldására szintén a magyar-ír kettős adózási egyezményt kell alkalmazni az adószakértő szerint. Az egyezmény alapján az adóztatási jog Írországot illeti meg, feltéve, hogy a munkaadó Írországban illetékes (egy Írországban bejegyzett társaságnál tipikusan ez a helyzet), figyelemmel arra, hogy a munkavégzésre Írországban kerül sor.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében ilyen esetben Magyarországnak mentesítenie kell a munkajövedelmet a magyar szja alól. Ilyenkor az adózónak be kell vallani a jövedelmet Magyarországon, de ha igazolja, hogy azon Írországban már adózott, akkor itt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége - mondta el kérdésünkre Harcos.