Az adott körülmények között jó válasz talált az égető költségvetési kérdéseire a kormány - vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst & Young adóigazgatója a Napi Online kérdésére. A kormány korábban leszögezte, hogy nem akar hallani ingatlan avagy vagyonadóól és ragaszkodik az 16 százalékos - egykulcsos - személyi jövedelem-adóztatáshoz. Ebben a környezetben nem volt más választás mint az adóterhelés terítése - bár véleményem szerint a szja újbóli progresszívé tételében lehet volna még gondolkodni. Más adók emelése nem járható út, hisz az áfa mértéke már így is világviszonylatban az első, a társasági adó mértéke az egyetlen befektetésösztönző versenyelőnye az országnak a tb-adók és járulékok terhelése szintén magas - sorolta Vámosi-Nagy..

Ebben a gazdasági helyzetben jó döntés lehet a telekom és pénzügyi tranzakciós adó bevezetése. Bár a miniszterelnök másfél hete még úgy nyilatkozott a tranzakciós adó kapcsán, hogy adó évközi bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha nagyon nagy baj van, s úgy tűnik tényleg nagy a baj, hisz ha nem is a tranzakciós adót, de az új telekomadót már júliustól bevezetné kormány. A tranzakciós adó 0,1 százalékos mértéke egy család költségvetésben havi 100-200 forintos kiadásnövekedést jelentene - vagyis nem igazán érzékelhető többletként - a másik oldalon viszont száz milliárd forintos nagyságrendű bevétel keletkezik.

Formálisan más ez a telekomadó - ám mégis aggályos lehet

A tranzakciós adó mértéke nem megrázó ez önmagában nem tántorítaná el a pénzügyi műveletektől a lakosságot és a vállalkozásokat, ám a jelenlegi - finoman fogalmazva nem bankbarát lakossági környezetben létező veszély, hogy a magas költségek és a bankellenes hangulat mellet épp az adó teheti fel a pontot az í-re és az emberek elfordulnak a bankolástól. Ugyanakkor az alternatív megoldások például az átutalások fizetésének csak nyűggel járnak és ráadásul drágábbak is.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint bölcs döntés volt a tranzakciós adó 30000 forintban való maximálása - így a százezer euró feletti nagy banki tranzakciókat nem terheli pluszban ez az adó, mégpedig a befektetési szférában nem ritkák a több millió eurós pénzügyi tranzakciók.

Kapcsolódó


A pénzügyi tranzakciós adó nem támadható jogilag, a telekomadóval szemben viszont - ha nem is adójogi - de versenyjogi aggályok merülhetnek fel. Vámosi-Nagy szerint ugyanis egyik esetben sem ütközik a kettős áfa tilalmát kimondó uniós irányelvbe a kormány terve, ám létezik egy másik - telekommunikációs - irányelv, amely kimondja, hogy a telefóniát az Európai Unióban csak abban az esetben lehet különadóval sújtani, ha a bevételek visszaforgatják a szektorba annak érdekében, hogy 2020-ra az EU-ban száz százalékos legyen a telekom szolgáltatások lefedettsége.

A jelenleg létező és januártól kivezetendő ágazati különadó vélhetően épp ezért elbukik majd az uniós fórumokon - a francia és a spanyol telekomadókkal együtt. Az új távközlési szolgáltatási szolgáltatási adó formálisan ugyan nem a szolgáltatót, hanem a fogyasztót sújtja - ám a formát megelőzi a tartalom az adójogban is:  így valójában a telekom szektor adóztatás tovább folyik más formába bújtatva - amivel kapcsolatban lehetnek kifogásai az uniónak - vélekedett Ernst & Young adóigazgatója

Nem áfa egyik adó sem

Mind a távközlési szolgáltatási adó, mind a pénzügyi tranzakciós illeték esetében felmerülhet a kérdés, hogy nem tekinthetők-e újabb általános forgalmi jellegű adóknak - írja szakmai blogjában Hegedüs Sándor. Az RSM DTM Adóüzletág vezetője emlékezett arra, hogy mi magyarok ezzel a kérdéssel pár éve már behatóbban megismerkedhettünk, amikor a vállalkozásaink jelentős része és az az önkormányzatok azon izgultak, hogy a helyi iparűzési adó vajon egy második általános forgalmi adónak minősíthető-e. Hiszen az 6. áfa direktíva 33. cikkelye kimondta, hogy ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat olyan adók, illetékek fenntartásában, bevezetésében, melyek nem tekinthetők forgalmi adónak. Ezt a rendelkezést a 2006-ban újrakodifikált áfadirektíva is fenntartotta.

A 2007 októberében meghozott Európai Bírósági döntés négy ismérvet idézett - korábbi ítéleteire hivatkozva - annak megállapítására, hogy az illető adó az áfa jegyeit hordozza-e magán:
1.) az adó általános alkalmazása az olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik
2.) az adó összegének az adóalany által értékesített termékek, illetve nyújtott szolgáltatások ellenében kapott árral arányos megállapítása
3.) az adó kivetésre kerül a termelés és forgalmazás minden egyes szakaszában
4.) a folyamat korábbi szakaszaiban megfizetett adó levonható az adóalany által fizetendő adóból.

A fenti ismérveket az új adónemek eddig megismert részleteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a távközlési szolgáltatási adó - amely perc alapon határozza meg az adó összegét - egyik feltételt sem teljesíti. A pénzügyi tranzakciós illeték eddig megismert jegyei legfeljebb a 3.) ponttal hozhatók összefüggésben (bár a részletek megismerése ezen még módosíthat), de várhatóan ez kevésnek fog bizonyulni ahhoz, hogy az az áfadirektíva rendelkezéseibe ütközzön. Mindezek alapján a kritikák várhatóan nem ebből az irányból fognak érkezni e két új adónemet illetően - tette hozz Hegedüs Sándor.