A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az unortodoxia betetőzéseként a kormány a korábban bejelentett, összesen csaknem 800 milliárd forint értékű két csomagjának adózást érintő részét a már benyújtott, érdemi változásokat nem tartalmazó adótörvényekhez kapcsolt, parlamenti bizottságok által beadott módosító indítványok formájában vitte a parlament elé. Ezzel technikailag sokat gyorsított az eljáráson, hiszen normális esetben több hét is kellene a javaslat keresztülviteléhez, így azonban egy hét alatt le lehet tudni a dolgot. A T. Ház ma szavaz a módosítókról, s elvileg egy hét múlva következhet a zárószavazás. Igaz, ennyi erővel zárószavazás előtti módosítóként is benyújthatták volna a csomagot, hiszen így akár néhány órára is lerövidíthető a munka.

A pénzfelvétel jobban adózik

A javaslatok között mindössze három-négy olyan elem van, amely egyezik a korábban bejelentettekkel. Ilyen a bankadó megtartása, a pénzügyi tranzakciós illeték egyről két ezrelékre emelése, az egyéni járulékplafon eltörlése és a közműadó bevezetése − utóbbit a közművezetékek hossza alapján kell fizetni, méterenként száz forintot, ezt Budapesten a fővárosi önkormányzat szedi be. A többi bejelentés kisebb-nagyobb mértékben módosult − attól függően, hogy a kritikákat meghallva engedett valamennyit a kormány, vagy épp ennek ellentételezéseként még durvább módosítást javasolt.

A komolyabbak között van a pénzügyi tranzakciós illeték módosítása. Az nem okozott meglepetést, hogy ennek mértéke a duplájára emelkedett. Azzal, hogy a jegybankot nem terhelheti ilyen adó, a kormány más irányban terjesztené ki annak érvényét. Az adót így lényegében minden pénzmozgás után meg kell fizetni, teljesen mindegy, ki, kinek, mit és hogyan fizet. A rendszerbe így felháborító és logikus elemek egyaránt kerülnek. A felháborító a banki hiteltörlesztés − illetve a hitelösszeg átulalásának − megadóztatása. Ez biztosan az ügyfélnek fáj majd, főleg annak fényében, hogy a legtöbb számlatulajdonos már megkapta az értesítést bankjától: az illetéket jórészt áthárítják, mivel emelkednek a számlavezetési és egyéb díjak.

Ennél logikusabb, hogy a készpénzfelvételt egyértelműen bünteti a rendszer: az ugyanis nem kettő, hanem három ezrelékkel adózik. Emellett az értékpapírszámlás ügylet is bekerül a körbe, az értékpapír- és derivatív ügyletek egyaránt adóznak. Ez amiatt logikus, mert ahol most is van valamiféle tranzakciós adó, az épp a tőzsdei ügyleteket érinti. Így van ez az egyik legfrissebben bevezetett rendszerben is: Franciaországban a nyáron vezették be a tranzakciós adót. A francia példának megfelelően itthon is egy ezrelék lesz az értékpapírügyletek adója, a derivatívaké pedig egy tízezrelék. Ennek az lehet az oka, hogy a jellemzően robotok irányította ügyletek lényege, hogy sok kontraktus kötődik, vagyis egyrészt összejön így is a kívánt bevétel, másrészt a magasabb adó értékelhetetlenül megdrágítaná ezeket a tranzakciókat.

A tervezettnél kevésbé nő az ipa

Ha már a hiteltörlesztőknek betett a javaslat, az önsegélyező pénztárak tagjai jól is járhatnak. A tagdíjakból ugyanis az elképzelés szerint több új dolog is fizethető lesz, így a terhesgondozás kapcsán felmerült költségek vagy a devizahite- törlesztők. Utóbbinál előírás, hogy a havi törlesztőnek legalább húsz százalékkal meg kell haladnia az eredetileg fizetett összeget, s ezt a pluszt fizetheti a tag a megtakarításból, legfeljebb a minimálbér 15 százalékáig.

Az iparűzési adó tulajdonképpeni emelése − az adóalapot legfeljebb az elszámolható költségek 80 százalékáig engedte volna csökkenteni a kormány eredetileg − komoly vitát váltott ki. A kritikusok szerint ezzel többet ártott volna a kormány, mint amennyi haszna lett volna a bevételnek. Ezt a nagy költséghányaddal működő ágazatok, például az élelmiszer-kereskedelem sínylette volna meg leginkább. Végül a teher részben megmarad, csak éppen differenciált lesz. A javaslat szerint 500 millió forint adóalapig a költség egésze elszámolható, 500 millió és húszmilliárd forint között 85 százaléka, húsz- és 80 milliárd között 75, 80 milliárd forint felett mindössze 70 százaléka. A kapcsolt vállalkozások adóalapjait együttesen kell figyelembe venni.

A múzeumi belépő adómentesen adható

Szintén félig üres a pohár a béren kívüli juttatásoknál. A kormány ötlete arról szólt, hogy 10 helyett 27 százalék lesz a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) . Ez a bírálók szerint nagyjából felszámolná a juttatási rendszert, a kormány pedig visszavonulót fújt: az eho 14 százalékra nő. Adómentes lesz ugyanakkor a sportbelépők mellett a különféle kulturális eseményekre, tárlatokra szóló belépők és bérletek juttatása is. Az Erzsébet utalvány melegétel-verziója sem szűnik meg − ez volt a terv annak bevezetésekor −, sőt a kedvezményesen adható utalvány értéke ötezerről nyolcezer forintra nő.

A módosítók között megjelent egy talán már elfeledett javaslat is: ez a szabad vállalkozási zóna fogalmának bevezetése a társasági adótörvénybe. A javaslat szerint az ilyen helyen végrehajtott 100 millió forint feletti beruházásoknál igénybe lehet venni a fejlesztési kedvezményt. Ez jelentősen csökkentheti az adóalapot, de a kedvezményhez minisztériumi jóváhagyás kell.