Mivel egyre nagyobb az igény a diákok részéről, hogy dolgozhassanak a nyári szünetben (sok főiskolás, egyetemista a tanulási időszakokban is vállal alkalmi vagy tartós munkát), a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) közzétette aktuális tájékoztatóját, adózási szempontból mi vonatkozik a dolgozó diákokra - feltéve, ha legálisan kívánnak munkát vállalni.

Amennyiben nem iskolaszövetkezeti tagként dolgozik, a diákokra a legtöbb esetben pontosan ugyanaz vonatkozik, mint a felnőtt dolgozókra, ami az adó-és járulékfizetési, bejelentési kötelezettséget illeti, ez alól csak a speciálisan diákokra alkalmazandó foglalkoztatási formák lehetnek kivételek.

Az általános szabályok szerint a 16. évét betöltő diák vállalhat munkát, ám a törvény az iskolai szünet időtartama alatt annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolábantanul nappali tagozaton. Diák is foglalkoztatható "rendes" munkaviszony, alkalmi munka, megbízási szerződés keretében, vagy a lényegében adó-és járulékkötelezettséggel nem járó "háztartási alkalmazott" formában is, ha például gyermekfelügyeletet vállal magánszemélynél -  utóbbi esetben foglalkoztatója ró le egy minimális összeget az adóhivatalban, ám ez semmilyen ellátásra nem jogosítja fel a munkavállalót.

Biztosítási jogviszonyt azonban nem feltétlenül keletkeztet a munka: amennyiben nem, akkor a járulékokat sem kell megfizetni. Ha például nem "rendes munkaviszony", hanem megbízási szerződés alapján foglalkoztatják a diákot, a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. (Jelenleg a minimálbér összege: 93.000 forint, melynek 30 százaléka 27.900 forint.). Ha létrejön a biztosítási jogviszony, a munkáltató vonja le a nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékot, amiről igazolást ad. Ha a díjazás nem éri el a küszöbértéket, akkor nincs biztosítási jogviszony, így járulékfizetési kötelezettség sem. Megbízás esetén költségelszámolás is alkalmazható.

A mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében is sor kerülhet, ennek is megegyeznek feltételei a felnőttekével.

Felsorolja a NAV a kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formákat is: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzését, illetve a tanulószerződés, a hallgatói szerződés, együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzést. Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs, az általános adózási szabályok alkalmazandók.

Az adóhivatal a telefonos, ügyfélkapus ügyintézést javasolja a diákoknak: akár az adóazonosító, akár a NAV telefonos ügyfélszolgálatának igénybe vételéhez szükséges ügyfélazonosító kiváltására, tételesen felsorolva, mi intézhető el és milyen kérdésekre kaphatnak választ személyes megjelenés nélkül. A NAV természetesen az egyéb munkajogi szabályokból adódó esetleges nézeteltérésekkel nem foglalkozik - bár még ők is tanácsolják, a munkaszerződés lehetőség szerint mindig foglalják írásba.

Egy gyakori forma: alkalmi munka egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig kell elkészítenie az '53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha
külföldi személy, vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja,  vagy az adóévben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett egyéb, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
A nyári szünetben dolgozó diákok esetében ez általában azt jelenti, hogy nem kell bevallást benyújtatniuk az adóévet követően, ha csak alkalmi munkából (840 ezer alatt) és nem adózó juttatásból, például ösztöndíjból volt jövedelmük.