Neveket akarnak hallani a svájci bankoktól az USA hatóságai, és úgy tűnik, kapnak is valamit. Az USA helyettes főállamügyésze, James Cole a múlt héten szólította fel a Credit Suisse-t és kilenc kisebb bankot (köztük a privátbanki nagyágyú Julius Baert), hogy szolgáltassanak információkat az USA olyan állampolgárairól, akik 2002−2010 között 50 ezer dollárnál nagyobb értékű bankszámlával rendelkeztek náluk (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 6.), ellenkező esetben összesen kétmilliárd svájci frank büntetésre számíthatnak az USA-ban.

A svájci bankszövetség először elutasította a követelést, elnöke, Patrick Odier az AP beszámolója szerint egységfrontra szólította fel sajtótájékoztatóján a svájci népet és a kormányt, hangsúlyozva, hogy Washingtonnak tiszteletben kell tartania a banktitkot védő svájci törvényeket. Odier emlékeztetett rá, hogy már aláírtak egy a kettős adózás elkerülését szolgáló egyezményt, amelyet Svájc 2009-ben jóváhagyott, az USA-ban azonban még szenátusi áldásra vár. Az USA-nak Nagy-Britanniáról és Németországról kellene példát vennie − utalt a svájci bankár az augusztusban tető alá került adóügyi megállapodásokra.

Washington nem éri be pénzzel

Az USA hatóságai azonban a jelek szerint épp az ilyeneket szeretnék elkerülni, azok lényege ugyanis az, hogy a svájci bankok továbbra is csak nagyon kevés kliensükről szolgáltatnak információt, inkább megadóztatják náluk eldugott vagyonukat − gyakorlatilag megvásárolják a banktitok megőrzésének lehetőségét. Washington azonban nem éri be pénzzel, ragaszkodik az adóelkerülésre vetemedő polgárok személyes adataihoz; ez már tavaly is bebizonyosodott, amikor kikényszerített egy külön megállapodást a UBS-szel (a legnagyobb svájci bank nemcsak 780 millió dollár büntetést vállalt be azért, hogy továbbra is működhessen az USA-ban, hanem információkat adott 4450 onnan származó svájci ügyfeléről is).

A mostani ügyben hétfőn még úgy nyilatkozott a svájci televízióban Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter, hogy nem szolgáltatnak részletes információkat, mert ahhoz rendkívüli jogszabályokat kellene alkalmazni, ez pedig Svájcban nem szokás. A keddi TagesAnzeiger viszont azt írta, hogy Svájc a meglevő jogszabályi kereteken belül kiad bizonyos adatokat, amelyeket a pénzügyi felügyelet gyűjtött be az elmúlt hónapokban a szóban forgó számlákról; meg nem erősített becslések szerint összesen 20-30 milliárd dollárról és több tízezer ügyfélről lehet szó.

Új forrás a brit és a német büdzsének

Teljes biztonságban a britek vagy a németek se érezhetik magukat, ha Svájcban tettek félre öregkorukra, mert a jövőben mindkét ország adóhatósága kaphat majd információt évente néhány száz számláról. A két megállapodás egyebekben is azonos sémára épül: mind a brit, mind a német költségvetés gazdagabb lesz egy egyszeri summával, amit Svájc az eddig járó adók fejében fizet meg, az egyezmények életbe lépése, 2013 után pedig a svájci bankok forrásadóval sújtják a náluk levő brit vagy német tulajdonú számlákat és az összeget átutalják Londonnak, illetve Berlinnek. Mindkét ország kap előleget is a forrásadókra − ezt a bankok fizetik az ügyfeleiktől később beszedendő díjak terhére.

Be is vallhatják

Természetesen mind a brit, mind a német polgárok dönthetnek úgy, hogy nem kérnek a forrásadóztatásból, inkább bevallják svájci számláikat a honi hatóságoknak − kérdés, hányan vállalják ennek kockázatait. Szakértők szerint a briteknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy aki sokallja a forrásadót, de szeretne nyugodtan aludni, az inkább Liechtensteint választja. A brit adóhatósággal (HMRC) kötött egyezmény alapján két éve hozzáférhető liechtensteini közzétételi eszköz (LDF) keretén belül az adófizetők bevallhatják ottani vagyonukat, és ha lerónak egy egyszeri tízszázalékos büntetést 1999 óta meglevő liechtensteini eszközeik után, akkor mentesülnek minden további eljárás alól.

A 2015-ig nyitva álló LDF nagy előnye, hogy az 1999-nél régebben a hercegségben pihenő brit vagyonokat nem bántják, a 10 százalékos sarc pedig vállalhatóbbnak tűnik, mint ha a HMRC találja meg a delikvenst, mert akkor az elmaradt adó 100 százalékára, jövő áprilistól 200 százalékára rúgó büntetés vár rá. Az LDF-re megnyitása óta havonta átlag 75-en regisztráltak be és átlag 200 ezer font értékű vagyonról adtak számot − az Accountancy Age szaklap által megkérdezett adótanácsadók szerint a svájci megállapodás után várhatóan megugrik a regisztrációk száma.

 

Svájc megállapodásai
Nagy-BritanniaNémetország
Forrásadó a svájci számlákra (százalék)4626,375
Évente vizsgálható számlák száma500750−799
Egyszeri adóbefizetés (százalék)
19−3419−34
Egyszeri előleg500 millió frank2000 millió frank
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés