A NAV az egykori revizor, Horváth András kijelentése alapján indított belső vizsgálatot, amelyben azt vizsgálta ki, valóban történtek-e visszaélések az áfa-ellenőrzéseknél. A tavaly novemberben nyilvánosságra hozott jelentés megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal.

A most nyilvánosságra hozott belső vizsgálat azt a vádat vette górcső alá, mely szerint az amerikai cégek bejelentéseit a NAV nem kezelte. Az amerikai cégek étolajügyekben tett korábbi jelzései diplomáciai pengeváltásokba torkolltak az USA és Magyarország között - ez volt az egyik ügy, amely az ismeretlenségből a magyar média vezető szereplőjévé emelte André Goodfriendet, az azóta már Magyarországról - családi okok miatt - távozott volt nagykövetségi ügyvivőjét, követtanácsosát.

Az USA visszavonta Vida Ildikó amerikai vízumát, a volt ügyvivő szerint azért, mert érintet volt konkrét korrupciós ügyben. A USA-ügyvivője egy szóbeli jegyzékben is jelezte a magyar külügynek az adóhivatal működésével és egyes magyarországi korrupciós ügyekkel (nemzeti dohányboltok) kapcsolatos véleményét - a jegyzéket, amely megfelelt a diplomáciában a "szóbeli jegyzékkel" szemben támasztott követelményeknek, a magyar kormány tagjai "papírfecninek" minősítették.

Nem kivételeztek az amerikaikkal

Azt nem tudni, hogy a most nyilvánosságra hozott jelentés mikor készült, ugyanis az azt aláíró Vida Ildikó adóhivatali elnök nevén kívül minden más személyes adatot töröltek a dokumentumból - így a dátumot is. A jelentés címében 2015 szerepel, a nemzetgazdasági tárca a kormány.hu-n pedig március 3-i dátummal hozta nyilvánosságra. A jelentés elkészítését 2014. november 6-án rendelték el.

A 18 oldalas adóhivatali anyag végső konklúziója, hogy a külön szempontok alapján kiválasztott "amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai (ellenőrzöttségi szint, megállapítások) átlagosnak mondhatóak, a többi nem amerikai érdekeltségű céghez képest. A vizsgálat tapasztalatai szerint az amerikai érdekeltségű cégek adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak megfelelő - más adózókkal ekvivalens - adóhatósági bánásmódban részesülnek/részesültek."

Mi az a amerikai érdekeltség?

A NAV jelentése megállapítja: nem merültek fel olyan információk, amely alátámasztanák azt a vélekedést, hogy a NAV az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben diszkriminatív intézkedéseket kísérelt volna meg vagy akár mellőzte volna e vállalkozások közérdekű bejelentéseit. A dokumentum szerint a vizsgálatban nem csak a NAV központja vett részt, de abban bevonták a helyi szerveket - vagyis a ténylegesen vizsgálatot folytató igazgatóságokat.

A vizsgálat abból szempontból sem volt egyszerű, hogy a NAV számára nem volt egyértelmű, mely cégek számítanak az USA érdekeltségébe - ugyanis ilyen nyilvántartással nem rendelkezik az NAV. Végül annak a 850 magyar cégnek adóügyeit vették górcsó alá, amelynek alapítói között amerikai személyek vagy cégek voltak.

A közérdekű bejelentések kapcsán a NAV-jelentés megjegyzi, hogy az amerikai cégek által tett "rendkívül csekély számú" közérdekű bejelentések kivizsgálása az általános rendnek megfelelt. Egy speciális esetet említ a jelentés, amely nagy nyilvánosságot kapott. A jelentést anonimizálták, ám a kitakart részek ellenére is látható, hogy a Bunge Zrt. által kezdeményezett étolaj-áfacsalási ügyekben vizsgálat és nyomozás is indult és büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van Az étolaj-forgalmazással kapcsolatos áfacsalások már a Bunge Zrt. bejelentése előtt is az adónyomózók és a NAV ellenőrök "kiemelt vizsgálati területét képezte" - jegyzi meg a jelentés.