Múlt pénteken nyújtotta be a kormány a Parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely nem tartalmazott változást a korábban közzétett dokumentumhoz képest. Az Országgyűlés kedden kivételes eljárás keretében tárgyalta, és szerdán - 114 igen és 50 nem mellett - meg is szavazta a javaslatot.

A gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések  - véli Balogh László, a reklamadoblog.hu szakértője.

A fő változás az, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3 százalékos adómérték váltja fel. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

A jogszabály oka, hogy sajátos, "exlex" állapot alakult ki a reklámadó kérdésében, ugyanis az Európai Bizottság még március 12-én felfüggesztette a magyar reklámadó korábbi progresszív (0-50 százalékig terjedő) kulcsait, a jelenleg hatályos törvény szerint van ugyan reklámadó, de nincs annak kulcsa. Az EB többek közt a RTL-re szabott 50 százalékos felső reklámadókulcson "akadt ki", s hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, felfüggesztette a magyar adót.

Európa aggódik

A szakértő szerint a fő kérdés a továbbiakban az lehet, hogy a megszavazott módosító javaslattal mennyire lesz elégedett az Európai Bizottság (EB), amely márciusban felfüggesztette a reklámadó progresszív adókulcsának alkalmazását, és vizsgálatot folytat a reklámadó ügyében. Brüsszel a progresszív adókulcs mértéke mellett a korábbi veszteségek felhasználhatóságát kifogásolta, amelyre megoldást jelent a megszavazott módosítás. A bizottsági álláspont kitér arra is, hogy a bevétel alapján kalkulált adókötelezettség versenysemlegességi kérdéseket vethet fel, mivel nem veszi figyelembe a felmerült költségeket az adóalap meghatározása során. Ezt azonban a módosított reklámadó törvény nem orvosolja.

Ha az EU elégségesnek találja a változtatásokat, akkor a különadóval hosszú távon kell számolni. A módosító javaslatokhoz kapcsolódó kormányzati kommunikáció során többször elhangzott az is, hogy az unió sokallja a 100 millió forintos adómentes bevételi határt. Az EB szerint ugyanis az ennél kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások továbbra is versenyelőnyt élveznek a 100 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező reklám-közzétevő adóalanyokhoz képest.

Mi jön most?

Balogh szerint az adómentes bevételi határ további csökkentése azonban pont azt a kkv-szektort sújtaná hátrányosan, amelyet a kormány az eredeti reklámadó-tervezettel mentesíteni kívánt az aránytalanul nagy adóterhektől.

Nem beszélve a saját célú reklámoknál előálló jogbizonytalanságtól: a saját célú reklámokkal kapcsolatos jogértelmezés az egyik legvitatottabb pont szakmai körökben. A 100 millió forintra csökkentett 0 százalékos adóalap azonban - iparágtól függetlenül - már jóval több vállalkozást sodor az adófizetésre kötelezett adóalanyok körébe csak a saját célú reklámok miatt. Ennek megfelelően ha marad az adómentes 100 milliós értékhatár, akkor a reklámadóból származó bevételek a költségvetésben meghaladhatják az előzetes várakozásokat is. Ha viszont európai nyomásra tovább csökken az adómentes bevételi küszöb, a hazai kkv-k kerülnek nehezebb helyzetbe.

Nagy vita volt

Sokféle érv elhangzott a parlamentben a szavazás előtti összevont vitán. Az MSZP szerint a reklámadó ötlete korábban a kormány "bosszúhadjáratának" eszköze volt, míg a Jobbik a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának szerdán kezdődött parlamenti vitájának második felében azt kritizálta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra nagyobb teher jut. Az LMP az állami tulajdonú cégek reklámköltéseire kérdezett rá, míg a Fidesz azt hangsúlyozta, a javaslat kíméli a vidéki médiát.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról: Ausztria szinte azonos kulccsal veti ki azt. A magyar kormány pedig ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.

Gazdasági szempontból különadóról van szó, a politikai célokat tekintve pedig büntetőadóról. Ennek a szektornak nem kell semmilyen különadót, büntetőadót viselnie, ezért a törvényjavaslattal egy dolgot lehet csinálni, visszavonni azt - mondta Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka. Novák Előd (Jobbik) szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a Jobbik szakmai kritikáját nem fogadták el, az unió nyomására úgy módosítják a törvényt, ahogy a szervezet "fütyül". Az is elfogadhatatlan a számára, hogy ismét az RTL Klubon és a multinacionális cégek helyzetén könnyítenek, míg a kis- és középvállalkozások helyzetén nem javítanak. Schiffer András, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: ez nem reklámadó, hanem médiaadó. A reklámadóról szóló törvény elfogadása a "fideszes bandaháború" nyitóállomása volt, ami most is folyik, és helyettesíti a kormányzást - értékelt az ellenzéki politikus. A Magyar Lapkiadók Egyesületének elemzésére hivatkozva kiemelte: világos, hogy az elsődleges kárvallottak a lappiacon szereplő, kis- és középvállalkozások lesznek.