A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A hétvégén napvilágot látott elképzelések szerint Magyarországnak 100-200 milliárd forintot kell találnia, hogy fedezhető legyen a gyengébb árfolyam és az alacsonyabb GDP-növekedés okozta kiesés. Ezzel nagyjából a magyarországi vélemények is egyeznek, azzal kapcsolatban azonban, hogy miféle bevételnövelésről is lehetne szó, egyelőre nincsenek ötletek − sőt reálisabbnak tűnik a még el sem fogadott költségvetés átdolgozása.

Kapcsolódó

Kockázatos lenne a különadókhoz nyúlni

Az emelés több kisebb lépésből jöhet össze. Szakértők a válságadók emelésében látnak lehetőséget, ám ez nem annyira egyértelmű. A távközlési cégeket sújtó adót már Brüsszel is vizsgálja, vagyis ha itt akar jelentősebb emelést eszközölni az állam, az végső soron saját kockázatának növelését jelenti. A bankokat terhelő adóhoz azért nem érdemes nyúlni, mert a kormány épp a megállapodást keresi a szektorral, amely bizonyosan nem menne bele a különadó és a végtörlesztés költségei mellett egy emelésbe. Kérdés, akar-e a szűkülő fogyasztással küszködő kereskedelmi és az egyre szélesebb körben hatósági árassá tett energetikai cégekre újabb terhet rakni.

A jövedéki adókhoz nem nagyon lehet már nyúlni − a cigarettáé eleve három lépcsőben drágul novembertől nyár közepéig. Az áfa emelésének sincs sok értelme, hiszen az még jobban visszavetné a fogyasztást, ám lényegi bevételnövelő hatása nem lenne. Társasági adóban esetleg a kedvezmények, adócsökkentő tételek további szűkítése, szigorítása jöhetne szóba, ám magából az adóból nem folyik be annyi − jövőre 356 milliárd a bevételi terv −, hogy érdemi hatást lehessen kulcsemeléssel elérni.

A cégeket, pontosabban a munkaadókat terhelő adók körében nincs nagy mozgástér. A munkaadók bőven megszenvedik majd a kötelező bérkompenzációt. Itt esetleg a kisebb adók jöhetnek szóba, mint az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás vagy a szakképzési járulék. Ebből persze nem lehet nagyot szakítani, pár milliárdos tétel jöhet szóba.

Lesz még rosszabb...

A munkavállalók terhelése egyik oldalon nem emelhető tovább. Januártól az alacsony keresetűek akár jelentős pozícióromlást is elszenvedhetnek, jobb esetben nettó szinten marad a bérük, reálértéken azonban így is garantált a mínusz. A magasabb jövedelemkategóriákban ugyanakkor lehet némi mozgástér. Havi bruttó 300 ezer forint felett − amikor az adójóváírás kivezetése már nem csökkenti a nettó bért − így is megmarad a szuperbruttó, vagyis ténylegesen progresszív lesz a rendszer. Az szja általános emelése politikailag vállalhatatlan lenne, ám egyéb trükkök még bevethetők. Ilyen lehet akár egy extra különadó bevezetése − volt már ilyen − vagy akár az adóalap megemelése. Utóbbi egyébként is a rendszer része lesz, lehet azon még emelni...